Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

gáról írt monográfiája számunkra táblázatos kimutatásaival és a tanyai gazdaságok fontosabb típusainak bemutatásával ad újat.

18 HERMAN OTTÓ 1899 őszén tett rövid tanulmányutat Szeged-Alsótanyán. Fölkereste Pálfy Antal zákányi gazda tanyáját. Futó följegyzései arról tanúskodnak, hogy megragadta a szegedi tanya sajátos világa : „Nagyon érdemes dolog volna valamely érintetlenebb tanyán egy évet eltölteni, és az életet apróra megfigyelni. Ősi vonatkozású dolog akadna akárhány."

19 Szándéka — a néprajztudomány kárára — nem valósult meg. Az 1930-as években BOKOR ISTVÁN és SZÉLL MÁRTA Szeged-Alsótanya egy-egy kiragadott határrészének települési és gazdasági viszonyait vizsgálta.

20 Munkájuk a Kogutowitz Károly vezette földrajzi tanszéken benyújtott egyetemi doktori értekezés, innen adódik erőteljes település- és emberföldrajzi szemléletük. Ismerték az akkor hozzáférhető térképeket, demográfiai és gazdasági kimutatásokat, s kérdőíves adatfelvételt is készítettek. Néprajzi szempontból Bokor István dolgozata a gazdagabb. KRÚDY MÁRIA a szegedi tanyarendszer kialakulásának összegezésére is kísérletet tett, de mivel csupán az előtte járt kutatók (REIZNER, SZŰTS stb.) eredményeit és az újabb mezőgazdasági és birtokstatisztikákat használta — olykor értelmezte —, újat alig tudott mondani.

21 ERDEI FERENC néprajzi, szociográfiai szempontokat egyesítő tanyarendszerezésében a szegedi határt túlfejlődött tanyás vidékként jellemzi.

22 A szegedi tanyatípusokról, a Város és tanyái közötti kapcsolatokról írt megállapításai máig helytállónak bizonyultak. Az utóbbi évtizedekben a tanyarendszer megszüntetését célzó, 18—19. századi kísérletekről szólva SZABÓ ISTVÁN,

23 a helynévkutatás keretében INCZEFI GÉZA

24 közölt eddig ismeretlen adatokat a szegedi tanyákról, SZÉCSY GYÖRGY pedig a kései városi haszonbérleteket kutatta.

25 BÁLINT SÁNDOR a szegedi határ birtoklástörténetét és a homoki szőlőhegyek kibontakozását tárta fel, s e munkái beépültek a szegedi táj népéletét tárgyaló monográfiájába is.

26 BARABÁS JENŐ a közép-európai szórványtelepülések kialakulását elemezve a magyar Alföldről a szegedi tanyásodást választotta példának, s az addigi szakirodalom mérlegeléséből vont le következtetéseket az itteni tanyafejlődésre.

27 BALOGH ISTVÁN a kapitalizmus kori alföldi tanyás gazdálkodás egyik típusát éppen az árutermelő szőlő-gyümölcstermesztő szegedi tanyai gazdaságokkal jellemezte.

28 A Szeged határán kívül eső területek településtörténetéről jóval kevesebb kutatási eredményt szemlézhetünk. A Mindszent—algyői uradalom birtokviszonyait, gazdálkodását az 1890-es években REIZNER JÁNOS kutatta.

29 Ő említi először az uradalmi földön települt dohánykertészségeket és a majorsági gazdálkodás 19. század eleji bevezetését. A dohánykertész telepek sorsát újabban TAKÁCS LAJOS mutatta 18 SZŰTS MIHÁLY 1914. 19 MADARASSY LÁSZLÓ: Herman Ottó látogatása a szegedi Pálfy-tanyán. Bp. 1935. — A látogatást fölidézi BÁLINT SÁNDOR 1976. 33. 20 BOKOR ISTVÁN 1936. Eredeti kézirata a Néprajzi Múzeum Ethn. Adattárában: Tíz km

2-nyi területrész a Szeged—mórahalmi tanyákból. Szeged, 1935. EA 4505; SZÉLL MÁRTA 1936. 21 KRÚDY MÁRIA 1931. 22 ERDEI FERENC 1942.215—218. 23 SZABÓ ISTVÁN 1960.173—174. 24 INCZEFI GÉZA 1960. 25 SZÉCSY GYÖRGY 1967., 1970. 26 BÁLINT SÁNDOR 1961., 1963., 1976. 27 BARABÁS JENŐ 1960. 28 BALOGH ISTVÁN 1965. 29 REIZNER JÁNOS 1895. 8