Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)
18. kép. Városi kisbérlő tanyája a megtelepedés után, az 1920-as években, Szeged-Alsótanya, Szécsy György felvétele. Lássunk néhány példát, KERÉK MIHÁLY nyomán. Ifj. Szűcs Mihály a csengelei 38l-es dűlőben az egyes parcellát vette bérbe, holdanként 160 kg búzáért. 1930-ban 32 pengő bért fizetett. Bérföldje hitvány futóhomok, amelynek holdja kedvező időjárás esetén is csak 3 mázsa rozst termett. A haszonbér és más fizetési kötelezettségei (adók, perköltségek) miatt tehenét és lovát eladni kényszerült. Vér István és társai 1899-ben az alsótanyai 4406-os dűlőben két 10 holdas parcellát béreltek, melyek haszonbére 21,61 mázsa búza volt. 1924-ben, a bérlet megújításakor a két parcellát külön adták bérbe, és Vér István attól fogva az egyik parcella után fizetett 19,6 mázsa búzát — csaknem annyit, mint amennyit azelőtt 20 holdért fizettek. A haszonbért 1929-ben mérsékelte a város 18 mázsára. A föld rossz altalajú, „sülevényes" homok. Szélpál József az átokházi legelőből kihasított dűlő egyik 10 holdas parcelláját vette bérbe 1926-ban. Napszámos volt és összes megtakarított pénzét — 7 millió koronát — befizette óvadék és félévi bér fejében. A parcella kikiáltási ára — az új pénzre átszámítva — 45 pengő volt, és 55 pengőért sikerült kifognia. A holdanként 4 mázsa rozst termő föld haszonbérét 1929-ben 28 pengőre mérsékelték. A bérlő félig homokba vájt kunyhóban lakott. Szögi István és társai az egyetemi 1500-as dűlő 4. parcelláját bérelték 1924-ben. Kikiáltási ára holdanként 3 mázsa búza volt, amit 385 kilóra vertek föl. A bérlők a szerződés aláírásakor 16 656 000 koronát fizettek óvadék és félévi bér címén a városi pénztárba. 1 kat. hold haszonbére átszámítva 125,2 pengőre rúgott (!). A 10 hold homokból 8 holdat szántottak, 2 holdat legelőül használtak. A város már a második esztendőben kénytelen volt 165 kg búzaértékre leszállítani a holdankénti haszonbért, 1929-ben pedig a bért 28 pengőre mérsékelte. KERÉK MIHÁLY egy 10 holdas kisbérlet példáján kimutatta, hogy átlagos termés mellett a szántóföld és a szőlő hozadéka nem fedezte a bérlő egész évi fizetési kötele93