A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Újkori történet - Nagy Miklós: A francia megszállók szerepe Szeged város közigazgatásában 1919-ben

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1982—83/1 A FRANCIA MEGSZÁLLÓK SZEREPE SZEGED VÁROS KÖZIGAZGATÁSÁBAN 1919-BEN NAGY MIKLÓS (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Szeged francia katonai megszállására az 1918. november 13-án megkötött belgrádi katonai egyezmény értelmében került sor 1918 december végétől. Az antant Keleti Hadserege a Balkán-front szeptemberi összeomlását követően 1918 október végén, november elején elérte a Duna—Száva vonalat. További előnyomulásuk várható volt Magyarország felé azzal a céllal, hogy a még hadban álló Németországot keletről megadásra kényszerítsék. Az addigi hadműveletek, valamint az olaszországi fronton október 24-én megindított antant offenzíva eredményeként a Monarchia hadserege teljesen felbomlott. A vázolt körülmények késztették a Károlyi-kormányt a fegyverszüneti tárgyalások megkezdésére, bízva abban, hogy Magyarország önmagában kedvezőbb békefeltételekre számíthat majd, s ez egyben az állami önállóság elismerését is jelentheti. A belgrádi katonai egyezmény a Beszterce, Maros, Szabadka, Baja, Pécs, Dráva vonalat jelölte meg demarkációs vonalként. A szerződés 3. pontja lehetővé tette az antant csapatok számára a stratégiai szempontból fontos területek elfoglalását. Ezért határozott a francia hadvezetés Arad és Szeged katonai megszállásáról. Szeged az ország második legnépesebb városa, jelentős politikai, gazdasági, kulturális központ volt, fontos vasútvonalak, szárazföldi és víziutak találkozásánál. A franciák számára komoly stratégiai jelentősége volt az itteni közúti és vasúti híd ellenőrzésének, amely az egyetlen összekötő kapcsot jelentette a szovjetellenes intervencióban számításba vett Románia és az antant többi országa között. Franchet d'Esperey, a Szövetséges Keleti Haderők főparancsnoka 1918. december 20-án kelt táviratában utasította a Keleti Francia Hadsereg parancsnokát Szeged katonai megszállására.

1 December 30-án a 76. francia gyaloghadosztály vezérkarából és a 210. gyalogezred egy zászlóaljából álló különítmény Boblet ezredes vezetésével bevonult a városba, amely egységeket a következő napokban, hetekben továbbiak követtek. A megszállás történetét feldolgozó akkori szegedi kereskedelmi és iparkamarai titkár, Tonelli Sándor adatai szerint a proletárdiktatúra kitöréséig a városban állomásozó helyőrség 3—4 gyalogzászlóaljból, 2—3 tüzérségi ütegből és 1—2 lovasszázadból állt.

2 (Megközelítően 2—3000 főt foglaltak magukba ezek 1 Bernachot, J. 1970.42. Lábjegyzetbeni hivatkozással a Szövetséges Keleti Haderők főparancsnokának a Keleti Francia Hadsereg parancsnokához 1919. december 20-án küldött 6346/3. számú hivatalos táviratára (A.F.O.C.20 N—556.). 2 Tonelli S. 1939. 9—10. Tonelli Sándor idézett munkája a szegedi francia megszállás történetének egyetlen átfogó polgári szemléletű Összefoglalása. A szerző szemtanúja és tevékeny résztvevője volt a korszak eseményeinek, közölt adatai általában pontosak, megbízhatóak. A művéhez felhasznált dokumentumok egy részét más iratokkal együtt a Szegedi Levéltárnak adományozta, 303