A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Újkori történet - Tóth Ferenc: Erdei Ferenc szülőháza

gyermeke (a házasságon kívüli Erdei András, valamint Kondor Eszter, Kondor Imre). Erdei Miklós nőtlen gyermeke a szabadságharcban elesett holttá nyilvánítása nem történt meg. A gyámhatósági eljárás során vitás, hogy Erdei András törvénytelen unoka hogyan részesüljön az örökségből. A kerületi gyámszolgabíró Szerint a törvénytelen gyereknek az anyai hagyatékból örökjoga nem lehet, különben is Erdei András 21 éves, így a neveltetési költségnek szükségessége sem forog fenn. A megyei árvaszék az érvényben levő osztrák polgári törvénykönyv előírásainak szemelőtt tartására hívja fel a figyelmet, ugyanis ennek a 754. paragrafusa szerint az anya vagyonából a törvényes gyerekekkel egyenlő jog illeti meg a házasságon kívül született gyerekeket. A rokonok az egyezség során Erdei András részére a törvényes gyerekekkel egyenlő részt engednek. A megyei árvaszék Erdei András mellé jogi képviselőül Faragó Ferenc ügyvédet jelöli ki. Az örökhagyó Erdei Jánosnénak a háza leégett, de biztosítása révén a 114 forintos kár megtérült, maga a fundus 40 forintot ért, az ingóság kereken 30 forintot tett ki, a legelő járandóság 220 forintot ért. Ebből lejött a temetési költség, egy-egy részre 60 forint 42 krajcár esett. Részletezve: Erdei Sára Szűcs Istvánné 60 ft. 42 kr. Erdei Erzsébet Simon Józsefné 60 ft. 42 kr. Erdei Katalin Komáromi Istvánné 60 ft. 42 kr. Erdei Mihályné árvái árvapénztár 40 ft. 42 kr. adósság 20 ft. 60 ft. 42 кг. Erdei Zsuzsanna árvái Kondor Eszter, Imre 50 ft. 16 kr. Erdei András 10 ft. 26 kr. 60 ft. 42 kr. Erdei András eddigi nevelőanyját, Erdei Katalint jelölte ki az árvaszék gondnoknak, „aki hozzá anyai vonzalommal viseltetik". Mostohaapja csizmadiának szánta, de ő némi kísérletezés után levágta a kaptafát, mondván : — Nem leszek suszter, inkább elállók béresnek. így került az Uri (Dózsa György) utcai Fejérváry családhoz, akik 1643-ban Rákóczi György erdélyi fejedelemtől kapták nemességüket, birtokuk a róluk elnevezett Fehérvári (Fejérváry) dűlőben volt. Itt cselédeskedett a törékeny, pedáns és tiszta szolgálólány, Lőrincz Sára, akit — ha elküldtek a boltba, — mindig tiszta kötényt kötött maga elé. A cselédlány és a béres legény egymásba szerettek, amikor 1864. november 23-án összeházasodtak, az égvilágon semmijük sem volt. A Lőrincz család A Lőrincz név az 1720. évi összeírásban fordul elő először. Lőrincz István 18 pozsonyi mérő szántót, 6 rétet és 2 fossor szőlőt művelt. A telkes jobbágy család az urbárium idejére házas zsellér sorba süllyed. Lőrincz Andrásnak 1788-ban 1 háza, 1 szőleje, 1 veteményes és 1 lova van. 274