A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Régészet - Horváth László András: Kora bronzkori település Kiszomboron

2. Nagyméretű korsó fül és peremtöredéke (I. t. 11.). Bóna István hívta fel a figyelmet ennek a típusnak a nagyrévi kultúra korsóival való rokonságára.

11 A korsóperem szélessége 6 cm. A szűztalajt 110 cm-nél értük el. A felszín utolsó nyesésekor a déli fal előtt jelentkezett a 9. gödör, így ez tekinthető a szelvény legkorábbi objektumának. A szelvénybe eső kis gödörszeletben leletanyagot nem találtunk. Első szelvényünkben tehát három járószintet sikerült elkülönítenünk, azonban az 1. silógödör EK-i falában észlelt házpadló folytatását nem találtuk meg. //. szelvény (5 X 5 m) Még az I. szelvény befejezése előtt megnyitottuk II. szelvényünket, amely 0,5 m tanufal meghagyásával annak keleti oldalához csatlakozott. Már a felső 30 cm-ben jelentkezett a bronzkori leletanyag (I. t. 12.) más korszakokkal erősen keveredve. Különösnek tűnhet a bádeni kultúra cserepeinek feltűnése ezen a szinten. (I. t. 13—15., 13—16. ill. II. t. 6.). Ezek, jellegük alapján, a kultúra korai szakaszába sorolhatók. Stratigráfiai helyzetükre a későbbiekben visszatérek:. 30 cm mélységben sárga járószinthez értünk, amely azonban igen vékonynak bizonyult. Tetején — foltokban — ugyanaz a kemény, szürke réteg jelentkezett, mint az első szelvény hasonló mélységében. A szelvény DK-i felében 40 cm-nél mutatkozott a 7. gödör. Ennek felső rétegében durva bronzkori kerámiát és egy bádeni kultúrás cserepet találtunk.( I. t. 15.) Ennek zárt objektumban történt jelentkezése igen fontos a többi bádeni kultúrás lelet értékelése szempontjából. 10 cm-rel a 7. gödör észlelési szintje alatt egy, únió-kagylókból álló, több cm vastag rétegre akadtunk. A gödör alját, a jelentkezési szinttől számított 40 cm mélységben találtuk meg. A szelvény keleti fala mellett jelentkezett a 8. gödör. Teljes kibontásához a szelvényfalra 1,5 méter szélességben rá kellett bontanunk. Ezt a gödör rendkívüli leletgazdagsága is indokolta. A gödör méhkas alakú volt és egyenesaljú. Fontosabb leletei: 1. Bádeni táltöredék. (III. t. 1.) 2. Kerek dörzsőlőkő, világos kőzetből, amelynek tetején sötét, vastag csík fut végig. (III. t. 2.) 3. Enyhén kihajlóperemű, vastag fazék töredéke. A peremet ujjbenyomásokkal tagolták. Az edény testén vastag, bekarcolt minták futnak függőleges irányban. (III. t. 3.) 4. Virágcserép alakú fazék aljtöredéke. Durva anyagú és felületű, színe rózsaszín, magassága 12 cm. (III. t. 4.) 5. Kihajlóperemű tál töredéke. (III. t. 5.) Jellegzetes, szőregi kultúrás töredék. Kultúrán belüli kronológiai helyzetét nehéz lenne meghatározni, hiszen ez az edénytípus a késő-Szőreg időszakig szinte változatlan formában maradt fenn.

12 6. Vastagfalú fazék oldaltöredéke. A középen futó tagolt bordasor egy durvított és egy polírozott felületet választ ketté. A szőreg-perjámosi kultúrában ez a díszítés11 Bóna I. 1975. 94. o. és 88. t. 2. 12 Bóna I. 1975. 95. o. 77