A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Természettudomány - Kovács Sándor Tibor: Jellegzetes dél-alföldi ökosziszitémák nagylepke együttesei

2. kép. Egy vízelvezető árok olajszennyeződése Algyőn (Kovács Sándor Tibor felvétele) elsősorban zoogén hatás érvényesül (aprójószág taposta gyomnövényzet). A hullámterek zónájában „botoló füzes" alakult ki. Levágott ágait árvíztöltések eró'sítésére használják (Salicetum albae fragilis hungaricum). Gyakori, hogy a tavaszi belvízmaximumok idején a hulladék ásványolaj több holdnyi területet von be a víz felületén elterülve, néhány mikronos vastagságban. Még gyakoribb ez a jelenség az utak mentén húzódó árkok vizének felületén. A mostoha élőhelyek lepkeállományának jelentős része igen széles ökológiai tűréshatárú, továbbá hygrophil fajokból kerül ki. Itt említendő, hogy a hazánk több pontján előkerülő Hydraecia leucographa Bkh. (Gortyna borelii lunata Pierr.) 1979-ben a Tisza—Maros-szög algyői részén, 1981-ben Szeged belvárosában jelentkezett egy-egy példánnyal. A terület lakója még a Scopula immutata L. és az Eustrotia uncula Cl. Közepes nedvességigényű fajok közül az Apamea monoglypha Hufn. és nagy számú Diacrisia sannio L. gyűjthető. A nádas-gyékényes-sásos területek társulásainak legjellemzőbb fajai (valamennyi Archanara faj, Rhizedra lutosa Hb., Sedina büttneri Her. stb.) a nádas és sasos asszociáció ellenére a területről valószínűleg már hiányoznak. Nyugat-palearktikus faj az Everes alcetas Hfgg., mely a Tisza mellékéről több helyről ismeretes (Uherkovich, 1976), a megyében csak Algyő térségében volt gyűjthető; hasonlóan a Sterrha laevigata Scop., melynek két példánya (Algyő, Maros-szög) gazdagítja a megye faunáját. Ugyancsak mediterrán elem a nálunk ritkán előforduló vándor, a Grammodes stolida F., melyből két elsőgenerációs (júl. 1., ill. júl. 12) és egy második generációs (okt. 17) példányt tudtam gyűjteni. Valószínű, hogy a második generáció, hazánkban, vagy a Déli határhoz közel tenyészett, mert az őszi példány ex larva minőségű. Megfigyelési adat, hogy az 1972—81 között az olajmező fáklyalángjaiba repülő és még felismerhetően lehulló tetemek között 296 Proserpinus proserpina L. és 86 Acherontia athropos L. volt fellelhető. 460