A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Újkori történet - Nagy Miklós: A francia megszállók szerepe Szeged város közigazgatásában 1919-ben

ellenforradalmi érzelmű személyek voltak. A titkosrendőrség beszervezte ügynökeit a Munkástanácson kívül a magyar katonaságba, valamint az ellenforradalmi cso^portok körébe. A szegedi ellenforradalmi kormányok tevékenységéről a Sûreté detektívjei tájékoztatták a városkormányzót. A francia titkosrendőrség tartóztatta le április végén — tartva a május 1-i munkástüntetésektől — a szegedi kommunista mozgalom vezetői közül Andorka Sándort, Hoffmann Ödönt és másokat. Ismeretes a Sûreté detektívjeinek brutális fellépése a szegedi munkásság júniusi politikai sztrájkja idején végrehajtott tömeges letartóztatásoknál. A letartóztatottak felett francia katonai bíróság ítélkezett a francia hadijog (Code de Justice Militaire) alapján, hivatkozva arra, hogy a francia haderő hadiállapotban levőnek tekinti magát a „bolsevikiekkel". A hadbíróság igen súlyos — halálos, életfogytiglani, 10 éves kényszermunka — ítéleteket hozott. A két halálraítélt és még néhányan szerencsés körülmények között megszöktek, többeket deportáltak azonban a tengerentúli francia gyarmati börtönökbe. Lamaze százados — előzőekben említett — március végi jelentésében felhívja a figyelmet a szegedi lapok cenzúráztatásának szükségességére, mivel ezek jelentős mértékben befolyásolják a város lakosságának közhangulatát. Az újságok cenzúráztatását április 15-i hatállyal rendelte el a városkormányzó, a nyílt politikai hatalomátvétel jeleként. Alapelv volt, hogy a franciák és szövetségeseik ellen irányuló és a város „társadalmi békéjét" veszélyeztető közlések nem jelenhetnek meg. A városkormányzó április végéig a polgármester, illetve a főispán gondjaira bízta a rendeleteinek közzétételével kapcsolatos teendőket. Miután azonban a szocializálások megtiltásáról szóló április 20-i rendelete csak késve jelent meg a lapokban, irodája közvetlenül juttatta el rendelkezéseit a lapok szerkesztőségéhez. „Fontosság szerint a közlések vagy ,A városkormányzó rendelete' vagy ,A városkormányzó sajtóirodájából' címet viselték. Utóbbi cím alatt félhivatalos hírek, cáfolatok, pénzbírságok, jutalmak stb. közöltettek."

25 A franciák a Tanácsköztársaság bukása után továbbra is szükségesnek tartották Szeged megszállását, tartva attól, hogy kivonulásukkal a szerbek és a románok között komoly nézeteltérések támadnak a város további birtoklásának kérdésében. Mindez súlyos következményekkel járt volna a város nehezen megőrzött „társadalmi békéjére" nézve és veszélyeztette volna a budapesti francia misszió Szegeden keresztül biztosított élelmiszer-ellátását. De Tournadre tábornok, az új szegedi városparancsnok augusztus 14-én vette át a Városkormányzóság irányítását. A parancsnoksága alá rendelt öt zászlóaljnyi katonai erő (4. és 16. algériai lövészezred állományából) 5 kilométeres körben biztosította a város védelmét, a főbb útvonalak ellenőrzésével meggátolva a kiterjedt csempésztevékenységet.

26 Franchet d'Esperey, a Szövetséges Keleti Hadsereg főparancsnoka szeptember 8-án Szegeden tett látogatása alkalmával megerősítette hivatalában De Tournadre tábornokot, megnyugtatva ezzel a román megszállástól tartó városi lakosságot. A Délvidék katonai, politikai helyzetének viszonylagos stabilizálódásával a Magyarországi Francia Hadsereg parancsnoksága felsőbb utasításra szeptember közepén megkezdte katonai alakulatainak fokozatos kivonását a térségből, s ezzel lényegében a Magyarországi Francia Hadsereg feloszlott.

27 A szegedi Városparancsnokság közvetlen felettes hatóságát ellátó 76. hadosztályparancsnokság eltávozásával De Tournadre parancsnoksága alatt szeptember közepén létrehozták az ún. Szegedi Területi Hadosztályt (Division Territoriale de Szegedin), melynek kötelékébe 25 Tonelli S. 1939. 29. 26 Bernachot, J. 1970. 226. 27 Bernachot, J. 1970. 224. 310