A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Újkori történet - Nagy Miklós: A francia megszállók szerepe Szeged város közigazgatásában 1919-ben

értékelésénél jól érzékelteti a hatalom labilitását és felhívja a figyelmet a határozottabb francia irányítás szükségességére. Dettre főispán és Somogyi polgármester helyzetét tévesen szilárdnak tartja, tekintélyüket — véleménye szerint — a város egész lakossága elismeri. Bizalmatlan ugyanakkor Tabódy ezredessel, a város katonai parancsnokával szemben, aki „saját maga és családja érdekében bármikor hajlandó a bolsevikekhez csatlakozni". „A városi polgárság többsége szemben áll a bolsevizmussal. A megtorlástól való félelmében azonban nem mer nyíltan az antant oldalán fellépni".

10 „Amíg a kommunizmus visszaállítása reális veszélyt jelent és amíg a városi vezetőtestület nem számíthat katonai erőinkre és nem cselekszik kizárólagosan a mi útmutatásaink szerint, addig a vezetés mind a francia parancsnokságnak, mind pedig a kommunista kormányzatnak egyformán engedelmeskedik"

11

. Szükségesnek látja a városban megjelenő újságok cenzúráztatását, mivel megítélése szerint egyes lapok a franciák elleni felkelésre biztatnak. (Ilyen tartalmú cikket a korabeli szegedi sajtóban nem találtunk. N. M.) A város gazdasági helyzetének elemzésénél felhívja a figyelmet az alapvető élelmiszerek és fűtőanyagok hiányára, ezek pótlásának lehetőségét a szerbek által megszállt területekkel való közlekedés, kereskedelem engedélyezésében látja. A katonai helyzetről szóló fejezetben részletes helyzetjelentést készített Lamaze a város környéki magyar haderőkről és a francia védelmi vonal kialakításáról. Valószínűnek tartja, hogy a Vörös Hadsereg megkísérli Szeged visszafoglalását, amely akciót véleménye szerint egy városi felkelés is támogatna.

12 A jelentés szorgalmazza továbbá Szeged és a meg nem szállt területek közötti mindennemű kapcsolat megszakítását. (Megemlíti, hogy a telefon- és távíróforgalom a tilalom ellenére továbbra sem szűnt meg teljesen.) A március végére Szeged—Arad—Temesvár térségében befejeződött francia és szerb csapatösszevonásokat követően a Magyarországi Francia Hadsereg parancsnoka megfelelőnek értékelte a katonai helyzetet egy Budapest elleni intervenció megszervezéséhez.

13 A Szövetséges Keleti Hadsereg parancsnokához III. 30-án küldött jelentésében hangsúlyozta, hogy az előkészítéshez feltétlenül szükséges a Tanácsköztársaság és a megszállt területek közötti mindennemű összeköttetés megszüntetése. Az erre vonatkozó parancsot április 8-án juttatta el a tervezett hadműveletekben érdekelt 76. gyaloghadosztály és 17. gyarmati gyaloghadosztály parancsnokainak.

14 (Az április 15—16-án megindult román offenzíva — mint ismeretes — végül is szükségtelenné tette a Szeged irányában koncentrált francia erők bevetését.) Az eredeti francia elképzelések szerint Szeged és környéke mint a Budapest ellen tervezett intervenció kiinduló bázisa jött számításba. Alapvető fontosságú volt tehát a francia hadvezetés számára, hogy a városban minél előbb konszolidálódjék a polgári rendszer. A koalíciós vezető testületnek — a munkásság viszonylagos mozgási szabadságát biztosító politikája mellett — nem látva erre elegendő biztosítékot, nyíltan átvették a politikai hatalmat Szegeden. 10 Bernachot, J. 1970. 279. 11 Bernachot, J. 1970. 279. 12 Bernachot, J. 1970. 280. 13 Bernachot, J. 1970. 126. A Magyarországi Francia Hadsereg parancsnokának a Szövetséges Keleti Haderők főparancsnokához 1919. március 30-án 773/3. szám alatt küldött jelentése (A.F.O.C 26 N-890). 14 Bernachot, J. 1970. 286. Függelékben: A Magyarországi Francia Hadsereg parancsnokának 1919. április 8-án 741/3. sz. alatt küldött átirata a 17. gyarmati hadosztály és a 76. hadosztály parancsnokainak (A.F.O.C. N-890). 20 Móra Ferenc Múzeum Évk. 305