A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Újkori történet - †Sárközi István: A szegedi tanyai községi elemi népiskolák államosítási szerződése 1907-ből

annak eszköze, az iskolák állami kezelésbe vételét, hogy egységesítsék az iskolai nevelést, az ismeretanyagot, szüntessék meg a tanítók anyagi-egzisztenciális függőségét, s az iskolaszékek élén ne a papok, hanem pedagógus szakemberek döntessenek a hatásköri kérdésekben. Követelték a népoktatás demokratikus átalakítását, a népiskola 8 osztályúvá való fejlesztését mind nyíltabban és eró'teljesen — amint ez a Tanítók és a Néptanoda című hetilapok írásaiból is kitűnik. Mit jelentett az iskolák államosítása a pedagógusokra nézve ? Először is létbiztonságot. Amíg a tanyai elemi iskolákat a község, a város tartotta fönn, a tanítói illetmények el-elmaradoztak, s néhány hónapig vagy évekig is harcolhattak a fizetségért. A város hol fizetett, hol nem. Gyakori okként azzal magyarázták az illetékesek, hogy elmaradoztak az adók, pótadók s nem volt miből fizetni a tanítót. Gyakran rövid idejű volt a „szolgálat" is, a tanítók menekültek a szegény iskolákból. Az államivá minősített iskolák tanítói anyagilag, egzisztenciálisan biztonságosabb és védettebb helyzetbe kerültek. Másik oldala az ő helyzetükben beállt változásnak az, hogy az állam — a szerzó'désben foglaltak alapján — szentesítette a néptanítókat sújtó szolgasorsot, kiszolgáltatottságot a helyi hatóságoknak, a papoknak. Míg korábban Szeged nevezetes volt arról, hogy sehol az országban nem volt annyi községi tanyai elemi iskola mint Szeged külterületén, most az államosítási szerződéssel ez annyiban módosult, hogy a legtöbb állami elemi iskola a főváros után Szeged közigazgatási területén volt található. Az 1908/1909. tanévben a 86 elemi iskolából 40 volt állami, az 1915/14. tanévben a 93 elemi iskolából már 67. Községi volt 16, 2 róm. katholikus, 1 görögkatolikus, 2 izraelita, 1 ágostai evangélikus, 2 magán és 1 református iskola.

33 Debrecennek volt 43 elemi iskolája 1914-ben, s ebbó'l állami 17 volt, Kolozsvár 27 elemi iskolájából állami 9 volt. A megyéket tekintve Csongrád vármegye 283 iskolája közül állami volt 1914-ben 198 iskola, míg Baranya megyében a 414-ből állami csak 5, Kolozs megyében 220-ból 85, Zala megye 451 elemi iskolájából 64 volt állami, Komárom megye 167 elemi iskolájából 9 volt állami, az iskolák többsége a felekezetek és a községek kezelésében állott.

34 A szegedi és más megyebeli népiskolák államosítása csekély eredményeket hozott, gyökeres fordulatot pedig csak az hozott volna, ha a közoktatás egész rendszerét megreformálják, ez azonban már a társadalmi viszonyok mélyreható átalakulását is megkövetelte. Tegyük hozzá, hogy Szeged vezetőinek nem állt szándékában terjesen lemondani a város által létesített iskolákról, így önként mentek bele egy „félig" államosítási egyezménybe, vállalva a pénzügyi terheket. IRODALOM Better—Felkai—Ravasz—Simon (1961), A magyar nevelés története a feudalizmus és a kapitalizmus korában. Budapest. Lévay F.—Morlin E.—Szuppán (1893), Magyarországi Népoktatásügy Szervezete és Közigazgatása I. k. Kiadta a VKM. Budapest. Szegedi Iskolaszék (1891), Szegedi Tanyai Népiskolák Értesítője 1890—1891. tanévben. Szeged. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (V. K. M.) (1907), Állami Elemi Népiskolák az 1906/907 tanévben. Budapest. 33 Statisztikai Évkönyv 1913—1914. évről Bp. 1914. 250. 3

* Id. mü 243—250. 300