A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Újkori történet - †Sárközi István: A szegedi tanyai községi elemi népiskolák államosítási szerződése 1907-ből

szerint „A szegénységüket kimutató gyermekek tandíjat nem fizetnek."

23 Ezelőtt a szegedi iskolákban a helybeliek 2,50, a vidékiek pedig 4,50 forintot fizettek. Ugyanakkor az 1908. évi XLVL törvénycikk „Az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről" így fogalmaz: Az állami, községi és hitfelekezeti elemi népiskoláknak úgy a mindennapi, mint ismétlő-tanfolyamában a tanítás teljesen ingyenes, miért is ezen népiskolákban sem tandíj, sem az 1891. évi XLIII. te. 10. §-ában megállapított 30 filléres járulás nem szedhető." Mindezen iskolákban legfeljebb 50 fillér beíratási díj szedhető az iskolába felvett minden egyes tanuló után..."

24 A Szeged környéki tanyai iskolák államosítását taglaló szerződés 12. pontja egyértelműen teljes tandíjmentességet állapít meg és csak 50 fillér beíratási díj befizetését írja elő kötelező érvénnyel. Csak erre is jócskán várni kellett. A szerződésben megállapítást nyert az is, hogy az állami iskolákban az oktatás és a nevelés szigorúan vallás-erkölcsi alapokon történik, s ennek megfelelően az állam gondoskodik a hitoktatás díjazásáról, mégpedig a lakosság vallásfelekezeti megoszlásának figyelembevételével. A hitoktatás gyakorlásának ellátása és ellenőrzése érdekében az egyházi főhatóság ellenőrzési jogot gyakorol. Kitér a szerződés a tanítók iskolán és tanítási időn kívüli díjtalan kötelezettségeire is. Úgymond : segédkezés az egyházi teendők végzésében, pl. : gyónás, áldozás, körmenetek, istentiszteletek stb., továbbá közegészségügyi teendők: himlőoltás, gyermekek egyéb orvosi gyógykezelése, valamint az úgynevezett népműveltség emelését szolgáló teendők: népkönyvtárak kezelése, gazdakörök és ifjúsági egyesületek szervezése és kezelése, de kötelesek közreműködni egyes közigazgatási közérdekekben, mint például népszámlálás, tankötelesek összeírása, amelyekért ,,méltányos" díjazásban részesülnek a tanerők.

25 Sőt, a szerződés eme pontja törvényesítette azt a gyakorlatot — amely 1868 óta mindinkább elterjedt —, hogy a pedagógus nem hagyhatta el működésének helyét az ottani pap engedélye nélkül. Végül a szerződés 20. pontja kimondja, hogy „az esetben ha népoktatásügy törvényhozási rendezése alkalmával az összes elemi iskolák állami kezelés alá vétetnek, ez esetben a jelen szerződés keretében hozandó törvény rendelkezései nyernek alkalmazást."

26 Szerződés kelte: 1907. február hó 22. Ezzel majdnem egy időben került sor a szegedi községi leányiskola államosítására, illetve az elválasztva a felsőkereskedelmi iskolától, két állami polgári leányiskola szerveződött.

27 Évek múltával, az államosítással kétségtelen súlyos pénzügyi és tanügyigazgatási terhektől mentesült Szeged, de csak évek múltával. Ténylegesen a mintegy 130 000 lakosú város túlnyomóan mezőgazdasági népessége számára a pénzügyi adóteher viselésének enyhítése csak évek múlva jelentkezett. Az államosított iskolák dologi kiadásai változatlanul a várost terhelték. A 38 új tanyai iskola költségeinek terhe is változatlanul súlyos többletet jelentett a kisbérlök, a törpebirtokos parasztok tízezreinek. De már a viszonylag csekély összeget jelentő tandíj eltörlése is az állami iskolákban némi könnyebbülést hozott számukra, hisz igen sok szegényparaszt23 Utasítás a polgári községek számára a népiskolai közoktatást rendező 1868-i XXXVIII. és 1876-i XXVIII. te. végrehajtása tárgyában. Bp. 1876. 33. 24 Utasítás az állami elemi népiskolák gondnoksága, az állami elemi népiskolák tanítói, illetve igazgató-tanítói számára, az 1868. évi XXXVIII., 1876. évi XXVIII., 1907. évi XXVI. és az 1908. évi LXVI. törvénycikk végrehajtása tárgyában. Kiadta a VKM 1909. Budapest Egyetemi Nyomda. 116. 26 A szerződés 13. p. 4. 28 Uo. 6.1. 27 CsmUIV. B. 1425. I. ált. KB iratok 895/1908. KB sz. irat. 298