A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Újkori történet - †Sárközi István: A szegedi tanyai községi elemi népiskolák államosítási szerződése 1907-ből

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1982—83/1. A SZEGEDI TANYAI KÖZSÉGI ELEMI NÉPISKOLÁK ÁLLAMOSÍTÁSI SZERZŐDÉSE 1907-BŐL SÁRKÖZI ISTVÁN (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter által eló'terjeszett 1868. évi magyarországi, a XXXVIII. te, népoktatási törvény, a korabeli Európa országaiban érvényben volt közoktatási törvények között az egyik leghaladóbb, a feudálkapitalista rendszer egyik legkorszerűbb törvénye volt, amely igen bonyolult társadalmi eró'k harcában született meg. A konzervatív reakciós erők és a liberális nemesség és polgárság, a fokozatos és lassú haladás híveinek kompromisszumaként elfogadott törvény a népoktatási intézetek alapításáról és fenntartásáról úgy rendelkezett, hogy minden községben a hitfelekezetek, ahol híveik laknak, saját erejükből tarthatnak fönn és állíthatnak nyilvános népoktatási tanintézeteket. Az intézményekben a tanítókat s tanárokat maguk választhatják, azoknak fizetését maguk határozzák meg, a tankönyveket maguk szabhatják meg, s a tanítási rendszer és módszer iránt is maguk dönthetnek.

1 A törvény rögzítette azonban a népiskolákban kötelező' tantárgyakat, amelyek a felekezeti iskolákra is kötelező érvényűek. A törvény 10. §-ö az iskolafönntartók körét szélesítve megállapította, hogy „népoktatási tanintézeteket a törvény által megszabott módon állíthatnak és fenntarthatnak a hazában létező hitfelekezetek, társulatok és egyesek, községek és az állam."

2 Mint látható, a törvényhozás túlságosan is széles partikuláris alapokra fektette a népiskolai intézmények sorsát, hosszú történelmi távlatban, amelyre alapozva az egyházak klérusa (legerőteljesebben a katolikus) elsőbbséget élvezhetett az iskolai képzésben s nevelésben közel nyolc évtizeden át, és a törvény sok-sok huzavonára adott lehetőséget egy-egy elemi iskola szervezése, felépítése és fenntartása kérdésében. A címben jelölt tárgykör megvilágításául fontos megjegyezni, hogy a népoktatási törvény (5. §) az elemi népiskolák állítását kötelezővé tette mindazokon a helyeken, helységekben, vagy egy órányi járású kerületben fekvő több helységben, tanyákon vagy pusztákon, ahol 5 évi átlag szerint legalább 40 tanköteles gyermek van.

3 A rendes mindennapi iskolai tankötelezettség a 6 éves kort betöltött s 12 éves korig terjedt ki, az ismétlő s továbbképző iskolai tankötelezettség pedig 12—15 korhatárt jelölt meg. A törvényhez kiadott végrehajtási utasítás, a XXXVIII. törvény elfogadása előtt létesített iskolák fenntartói státuszát változatlannak ismerte el. Csongrád megyében és Szeged szabad királyi város közigazgatási területén addig szervezett és a megépített, vagy a bérelt házakban megnyílt elemi népiskolák nagy többsége, 1 Lévay F.—Morlm E,—Szuppán 1893. 216. 2 Uo. 216. 3 Uo. 556. 19* m