A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Régészet - Béres Mária: Egy kavicsboltozásos Árpád-kori téglakemence vizsgálata

használása alapján elsó'sorban lepény-, kenyérlepénysütő kemencének tartjuk.

6 Ugyanakkor nem zárható ki más irányú felhasználása sem (pl.: aszalás, főzés, fűtés)

7

. Eredete Meghatározásában az jelenti a nehézséget, hogy Magyarországon a Pusztaszeren előkerülteken kívül alig ismerünk ilyen szerkezetű kemencét.

8 A közeli párhuzamok hiánya miatt néhány kronológiai és szerkezeti tekintetben távolabbi analógiával vetettük össze. 1. Az Árpád-kori falvak házaiban és a szabadban levő kemencékkel való összevetés során bebizonyosodott, hogy az azonosságok ellenére mind az építőanyagban, mind az építési módban, mind pedig az egymásnak megfelelő részek funkciójában különböznek egymástól.

9 A pusztaszeri kemencének eredetét tekintve semmi köze sincs ezekhez a hasonló korú kemencékhez. 2. Csak építőanyagukban egyeznek meg a 80/1. számú kemencével azok a fűtőkemencék, amelyeket az elmúlt években különféle kolostorokban sorozatosan tártak fel (Pécsvárad

10

, az egri vár

11

, Margitsziget

12

, a budai domonkos kolostor

13

). Ilyeneket már a XIII. század végétől sikerült a magyarországi kolostorok némelyikében megfigyelni.

14 3. Kemencénk legközelebbi analógiáját szerkezet és építőanyag tekintetében az aquincumi Laktanya utcai római tábori kenyérsütő kemencében látjuk.

15 A villa rusticákban és a villa suburbanakban is ilyeneket használtak.

16 Az aquincumi igen régi típusú római kemence, amely nemcsak Itáliában, hanem a provinciákban is általánosan elterjedt volt. A pusztaszeri 80/1. számú kemence eredetéről feltételezzük, hogy az antik kultúrából hagyományozódott, többszörös áttétellel, és benne a római kenyérsütő kemencék kisebb méretű, egyszerűbb kivitelezésű középkori változatát kell látnunk. Maróti Egon hasonló kontinuitást igazolt a villa rusticak és a korai szerzetes rendházak épülete között.

17 Feuerné Tóth Rózsa pedig a margitszigeti domonkos kolostor fűtőkemencéjének mintáját tartja római eredetűnek.

18 A pusztaszeri templom az 5. építési periódusban a szentgalleni típusba tartozott.

19 Építéséhez — legalábbis ebben az időszakban — feltétlenül nyugati bencés szer6 Kisbán E. 1966. 3—19. és 1968. 51—91. 7 Győrffy I. 1911. 250—251., Győrffy I. 1943. 119—156. 8 Vésztő-Mágoron a Csolt nemzetség monostorában került elő hasonló szerkezetű kemence. T. Juhász Irén szóbeli közlése^ 9 Méri I. 1963. 273—281. Az Árpád-kori falvak szabadban levő kemencéinek sütőfelülete ált. 122X151 cm, 152x152 cm, 114x130 cm. Magasságuk: 38—77 cm között. (A pusztaszeri 80/1. sz. kemence sütőfelülete 170x108 cm, magassága 95 cm.) Az előtér adatai Méri I. szerint h: 192—250 cm között; sz.: 105—220 cm között. (A 80/1. sz. kemencének: 213x103 cm.) Hasonlóságok: a földbe mélyítés, a sütőtér nagysága, az előtér kiképzése és nagysága. 10 Kozák Károly szíves szóbeli közlése. 11 Kozák Károly szíves szóbeli közlése. Segítségét ezúton is köszönöm. 12 Feuerné Tóth R. 1963. 427. 13 H. Gyürky K. 1976. 23. H. Gyürky K. 1981. 96—104. 14 Feuerné Tóth R. 1963. 436. 15 Kába M. 1956. 153—161. 16 Castiglione L. 1973. 73—79, 83—84. 17 Maróti E. 1979. 139. 18 Feuerné Tóth R. 1963. 427—448. 19 Trogmayer O —Zombori I. 1980. 16—17. 12* 179