A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)
Régészet - Vörös Gabriella: Hunkori szarmata temető Sándorfalva–Eperjesen
vastagságára is. Metszete ovális, átmérője 1,5—2,2 cm, h: 11,2 cm, nyéltüske h: 5,8 cm, penge sz: 2,0 cm (II. t. 7.) 4. A csontok között bronz T-fibula, kezdetleges hagymafejjel. A tűje vas, a kengyel keresztmetszete téglalap. A láb vége törött. H: 5,6 cm, m: 2,5 cm (I. t. 1.) 5. Oldalt lehajlított lábú, kéttagú, alsó ívvezetésű bronz fibula. Kengyele félkör átmetszetü, a spirál stiftjének végeit kis gomb zárja. Az egyik letörött. Több darabba esett szét, erősen korrodálódott, h: kb. 5,5 cm (I. t. 2.) 6. A derék jobb oldalának megfelelő helyen, a sír alján — talán eredeti helyzetében — bronzcsat feküdt. A csatkarika erősen nyomott, ovális alakú, középső részén megvastagodik, öntött, törött csatpecekkel. A csattest négyzet alakú, az övre való rögzítést a négy sarkában elhelyezkedő, félgömbfejű nittszegek szolgálják. A csatfej méretei: 1,3x3,6 cm, a csattest méretei: 3,0X3,0 cm. (I. t. 3.) 7. A derék bal oldalának megfelelő helyen a kard lenyomata mellett, a sírfenéken négyszegletes vascsat. Méretei: 2,1 X2,5 cm (I. t. 4.) 8. Elsősorban az öv tájékán kerültek elő azok az ólomveretek, melyek az 5. sír in situ darabjai alapján az öv tartozékai voltak. Egytől egyig töredékes darabok, így méretüket nem ismerhetjük. (II. t. 1—4.). Felerősítésük módja érdekes: az ólomba kis „U" alakú bronzhuzalokat applikáltak. Egy ép példányuk is előkerült, 2,3 cm hosszú, felhajló két vége 0,4 cm-es. (II. t. 5.) Egy másik „U" alakú huzalocska, melyet szintén megmérhettünk, viszont csak 1,4 cm hosszú volt, (II. t. 6.) ebből tudjuk, hogy kisebb méretű veretek is lehettek. 9. A csontok között találtunk egy egyélű, egyenes hátú, felső nyéltüskés kést. A nyélen két széles pánt nyoma látható, az egyiken megmaradt a rögzítést szolgáló nittszeg is. Feltehetően a vasnyelet valamilyen szerves anyaggal borították, majd azt pántokkal rögzítették. A pengéje egyenes, hegye hiányzik. Nyélhossza: 10,5 cm, pengehossza: 8,7 cm, pengeszélessége: 2,4 cm. (I. t. 6.) 10. A sír földjéből egy halványzöld színű, vékony falú üvegpohár oldaltöredékei kerültek elő. Pereme enyhén ívelt, oldalát ovális alakú becsiszolások díszítik. (II. t. 8.) 11. A bolygatott földből erősen kopott I. századi római ezüst dénár került elő 3 . (I. t. 5.) 2. sír és a 3—4. sírokkal közös körárka (6. kép) Téglalap alakú, lekerekített sarkú sírgödör, D-i vége majdnem félkör alakú. Méretei: 260X110 cm, mélysége: —20 cm. A sírban háton fekvő, nyújtott helyzetű, 10 év körüli — a mellékletei alapján •— fiú bolygatatlan váza. A koponya a jobb oldalára fordulva, összenyomódva fekszik, a karok a törzs mellett nyújtottan helyezkednek el. A lábfejek hiányoznak, a csontok igen rossz megtartásúak. Tájolása: DDK—ÉNY 161°—341°. A körárok méretei: 0 : 10,5—11 m, belső: 9,0—9,5 m, mélysége a bejárat két oldalán 30—35 cm, az oldalsó iveken 10—15 cm, amíg szemközt, az árok É-i ívét csak nyomokban tudtuk megfigyelni, így mélysége a megfigyelés szintjén nem volt mérhető. A 2. képen jól látható, hogy ez a körárok volt a gerincvonalon, ebből nyestek le legtöbbet, ezért a belső szerkezetét sem tudtuk már megfigyelni. Ezen a körárkon belül helyezkedik el a 3. és 4. sir is, melyek közül a 3. sir tengelyközéppontjára vonatkozóan centrikus az árok. 3 Valószínűleg I Claudius dénár (i. sz. 41—54.). B. Sely Katalin meghatározása, szívességét ezúton is köszönöm. 136
