A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Régészet - Galántha Márta: Előzetes jelentés a Sándorfalva–eperjei szkíta kori temető feltárásáról

az ÉNy-i és DK-i oldalon, egymással szemben 120, ill. 140 cm-es szakaszon meg­szakadt. A körárok Ny-i karéját a 116. sz. szarmata gödör vágta. 5 A sírgödör oldalai függőlegesek, rajtuk bontás közben néhány helyen vízszintes, 7—9 cm széles sávokat is megfigyeltünk, amelyek esetleg a sírgödör fával történt kibélelésére utalhatnak. A sírgödör mélysége 75 cm, K-i sarkában, ill. ÉK-i oldala mentén két helyen 10—15 cm-rel mélyebb kisebb gödör található, valószínűleg a rablás nyomaként. DNy-i oldala mentén állatjárás húzódik. A sírgödör kirabolt, a mellékletek is a kitöltésből, másodlagos helyzetből kerültek elő. A sír földjében viszonylag sok faszénmaradvány volt, egy nagyobb, összefüggő, elszenesedett ge­rendadarabot a sír alján is találtunk (5. kép: 2). A bontás közben kikerült néhány egészen apró, kalcinált csonttöredék alapján feltételezzük, hogy a sír eredetileg hamvasztásos volt. Mellékletek: 1. A sír É-i sarkában, a sírfenék felett 10 cm-rel, összetört urna darabjai (5. kép: 1; 6. kép). Enyhén kihajló peremű, kettőskúpos testű, hasvonalán négy, szimmetrikus elhelyezésű, lelógó bütyök ül. Színe sárga-szürke foltos, jól iszapolt és égetett, felülete fényezett, m: 29 cm, pá: 16,5 cm, fá: 12 cm. 2. Négy­osztatú, öntött bronz szíjelosztó a sírgödör K-i sarkából, a sír kitöltéséből (7. kép : 5a—c). Lekerekített négyzet alakú alsó és felső lapját négy kis fülecs köti össze, á: 1,9 cm, m: 1,1 cm. 3. Bronz lemeztöredékek a sírgödör K-i sarkából, a sír kitöl­téséből (7. kép: 6). Díszítetlenek, funkciójuk megállapíthatatlan, max. h: 3,3 cm, min. h: 0,7 cm. A körárkos sír DNy-i részén, közvetlenül fölötte a humuszban három lókoponyát tártunk fel — ezeknek a sírhoz való tartozása a paleo-zoológiai vizsgálat eredményéig egyelőre kétséges. A sírgödör tájolása: ÉNy315°—DK. A 145. sír valószínűleg előkelő férfi sírja volt. 165. sír (8. kép). Nagyméretű, 240 cm oldalhosszúságú, megközelítőleg négy­zetes sírgödör. Oldala és alja egyenes, mélysége 35 cm. Szórt hamvasztásos sír, a hamvak a sír alján két kupacban helyezkedtek el (8. kép: „A", „B"). Való­színűleg kirabolt, erre a sír kitöltéséből előkerült cseréptöredékek alapján követ­keztettünk (9. kép). A sír földjében faszén szemcséket is megfigyeltünk. Mellékletek: A sír kitöltéséből, illetve mindkét hamvkupacból kerültek elő kettős kónikus, lencse alakú, lemezből forrasztott arany gyöngyök — összesen 6 db (8. kép: 1, 17; 10. kép: 1—6), valamint egy vékony aranylemezből hajlított és forrasztott kis kúpocska (8. kép: 2; 10. kép: 7). Gyöngyök m: 0,56 cm, 0,57 cm, 0,6 cm, 0,5 cm, 0,53 cm, 0,56 cm. á: 1,1 cm, 1,06 cm, 1,05 cm, 1 cm, 1,05 cm, 1,12 cm. Kúpocska m: 0,78 cm, á: 0,67 cm. 2. Elektron lemezzel borított bronz spirálfüggő az „A" hamvak közül (8. kép: 3; 7. kép: 2). Egyik vége gömbös, feje hiányzik, á: 1,8 cm, huzal á: 0,5 cm. 3. Hasonló spirálfüggő — az előző párja — szintén az „A" hamvak közül (8. kép: 16; 7. kép: 1). á: 1,6 cm, huzal á: 0,5 cm. 4. Kúpos, alapján sugár irányú bekarcolásokkal díszített orsógomb az „A" hamvak közül (8. kép: 4; 7. kép: 4a—c). Színe szürke, m: 1,3 cm, á: 2,6 cm. 5. Kettős kúpos orsógomb a „B" hamvak közül (8. kép: 5; 7. kép: 3a—b). Színe sárga, m : 2,2 cm, á: 2,8 cm. 6—9. Összeégett sárga szemes pasztagyöngyök a hamvak közül (8. kép: 7—10, 11. kép: 1,3,4,5). 10. Összeolvadt kék szemesgyöngy, ill. áttetsző fehér üveggyöngy az „A" hamvak közül (8. kép: 6; 11. kép: 2). 5 Ez a körülmény azért lényeges, mivel a lelőhelyen megfigyeltünk a késő szarmata telephez tartozó körárkokat is. Ezek azonban méretükben is különböznek. A 145. sír esetében a sírgödör centrális elhelyezkedése egyébként is kétségtelenné teszi a körároknak a sírhoz való tartozását. 118

Next

/
Oldalképek
Tartalom