A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)
Régészet - Vályi Katalin: Korai kelta leletek Balfról
4. kép 5.). A tálat Schwappach táblázata 57 alapján a LT A 2 periódusba sorolhatjuk. A ritkább díszítőelemek közé tartozik az 50. sz. táltöredéken látható körpecsétlő is (IV. tábla 4, 4. kép 7.), amelyen egy körön belül egy szaggatott vonalú köröcske látható, a közepén egy ponttal. A 47. sz. táltöredéknek (IV. tábla 7, 4. kép 4.) profilált omphalos a talpa, melynek megfelelőjét pl. Au (Brück an der Leitha) 14. sírjában 58 találjuk meg (bár ez utóbbi tál bordákkal erősen tagolt), s peremkiképzése, profilja alapján a LTA 2 periódusba sorolhatjuk 59 . Ugyancsak Au-ban találjuk meg a párhuzamát az 53. sz. (III. tábla 24.) erősen kihajló peremű és éles, mélyen ülő hasvonalú kis táltöredékünknek is 60 . Kisebb peremtöredékeink közül legkésőbbre az 52. sz. (III. tábla 22.), erősen megvastagodó peremű darab datálható; Schwappach LTIVre teszi a hasonlókat 61 . Rövid áttekintés után is szembetűnő, hogy az 5 db bepecsételt díszü edénytöredékünkön összesen 7 különböző fajta díszítőelem van, s közülük csupán kettő fordul elő kétszer más-más variációban. így ez a kis anyag is jól szemlélteti a kora LT fazekasság gazdag díszítőmotívum tárházát. Balf a Fertő-tavat nyugatról félkörívben körülvevő dombháton, a tó DNy-i sarkában fekszik. A kedvező földrajzi adottságokkal rendelkező hely fontos É—D-i és К—Ny-i kereskedelmi útvonalak csomópontja is volt. A korábbi szórványos leletek a falu területén és környékén a korai és késő vaskorban egyaránt megtelepedettségre utalnak. 62 Korongolt edényeink párhuzamai egy jól körülhatárolható területen belül vannak: a Fertő-tó nyugati partján és a szomszédos ausztriai területeken. Ezek a lelőhelyek mutatják egyúttal a bepecsételt díszítés előfordulásának egyik jelentős, s legkeletibb koncentrálódását is 63 . Az analóg lelőhelyek sora a Bécsimedence irányába, ezen túl DK-Bajorország felé vezet s ezzel megrajzolja a kelta hódítás legfontosabb útvonalát is. A legkorábbi kelta lelőhelyeink ezek, melyek a nyugatról érkező kelták első hullámával hozhatók összefüggésbe. Burgenland területén és Sopron környékén az első kelta törzsek megtelepedését az eddigi kutatás egybehangzóan az i. e. 4. sz. első felére (vagy első harmadára) helyezte 64 . A korszakra vonatkozó írott források ugyanezt az időpontot támasztják alá 65 . A legújabb leletek (elsősorban a Sopron— Krautacker lelőhelyen 1973 óta folyó feltárások eredményei 66 ) valószínűleg módosítani fogják az eddig kialakult képet. A Fertő-tó környékén feltűnően nagy számban előforduló bepecsételt díszítésű kerámia azt sugallja, hogy itt már az i. e. 4. sz. elején jól működő fazekasműhelyekkel kell számolnunk, melyek az egész környéket ellátták termékeikkel. Közvetlenül a kelta hódítás után érkezhettek a fejlett művészi érzékkel és alapos, újszerű technikai ismeretekkel rendelkező iparosok. A gyorsan beinduló új műhelyek termékei 57 Schwappach, F. 1975. VI. tábla. 5S Nebehay, S. 1971. Xl/1. 59 Schwappach, F. 1975. Taf. VI. 60 Nebehay, S. 1971. Taf. IV/2 7. sír. 61 Schwappach, F. 1975. 112. 62 Arch. Ért. 1890. 71, 72, 1893. 99, 1910. 39, 1912. 328, 1913. 336, Rég. Füz. 25.; 1972. 4, Hunyady I. Kelták a Kárpát-medencében с monográfiájában szintén több korai LT leletegyüttest említ Balfról és környékéről, melyek többsége még ma is megtalálható a soproni Liszt Ferenc Múzeumban. 63 Schwappach, F. 1977. Abb. 1. 94 Filip, J. 1966. 75, Uzsoki A. 1969/2. 70, Szabó M. 1971. 11, 14., Jerem E. 1974/75. 55. 85 Iustinus XXIV. 4. 2—5, Livius V. 34. 66 Rég. Füz. I. 31. 1978. 21; Rég. Füz.1.32. 1979. 20; Rég. Füz. 1.33.1980.19; Rég. Füz. 1.34. 1981. 18. Kelták és rómaiak a Fertő-tó vidékén. Győr, 1981. Kiállítási katalógus, Jerem E. 1981. 105—136. 67 A fotókat Toppantóné Nagy Czirok Anikó, a rajzos táblákat Szűcs Árpád készítette. 103
