Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)

66. S. Ferrarius: De rebus Hungaricae provinciáé sancti ordinis praedicatorum commentarii. Wien, 1637. 67. Szeged és templomai eredetileg a kalocsai érsekséghez tartozó szegedi főesperesség részét képezték. Az 1686-os felszabadulás után megindult a küzdelem a plébániákért és végül is a csanádi püspökséghez kerültek. 68. Helyesen a város keleti részén feküdt, és Cs. Sebestyén Károly kutatásai szerint korábban (16. század) valóban jóval nagyobb kiterjedésű volt. 68/a. Nagy óvatosságot igényel a kéziratban levő oklevelek szövegének használata, mert az eredetivel történt egybevetés szerint komoly elírások, másolási hibák vannak. Ez magyarázza a fordítás időnkénti nehézkességét is, mert a fordítás a kézirat szövege alapján készült, nem a levéltárban őrzött eredetik alapján. 69. 1719-ben. 70. A mai szerb templom helyén állt egykori templomra utal. 71. A Széchenyi téren álló mai városháza épülete helyén állt az egykori tanácsháza. 72. Ezek az épületek a mai Széchenyi tér északi részén, a mai Takaréktár és a Horváth Mihály utca felől helyezkedtek el. Utolsó maradványaikat az 1879-es áivíz után bontották le. 73. Alsóváros és Felsőváros. Szeged gyakorlatilag 3 település, az északon lévő Felső—Szeged, a délen található Al—Szeged, és a mai Belvárosban kialakult vár, a katonai—közigazgatási központ és a Palánk egyesüléséből alakult ki. Ez az egyesülés a 18. század folyamán ment végbe, de mint különálló városrészek (elütő építészeti és foglalkozási jelleggel) egészen az 1960-as évekig megfigyelhetők voltak. 74. Id. 36. jegyzet. 75. Szeged a középkortól kezdve az Erdélyből a Maroson érkező sószállítás központja volt. A sót a hajókról itt rakták szekérre és szállították az ország különböző részeibe. Ennek tárolására épülnek a raktárak. 76. Ennek a görög ritusú templomnak a pontos helyét ma már nem ismerjük. 77. Az alsóvárosi templom oldalfalába helyezve ma is látható ez a vésett kő, de a dátum helyes olvasata 1503. 78. A torony építését 1729-ben kezdték és csak a 18.század második felére fejezték be. (1780as évek) 79. Az alsóvárosi ferences kolostort 1713-ban kezdték átépíteni, és ma is az akkori formájában látható, ahogy 1751 körül elkészült. 80. A szerző összekeveri a dolgokat. A ferencesek másik ágának, a marianus szerzeteseknek valóban volt kolostora a városban, de nem Alsóvároson, hanem a Palánkban, és ezt pusztíttotta el a a török 1526-ban, amikor a mohácsi vész után Szegedet is fölégették. Ez a kolostor valóban nem épült föl mégegyszer. 81. Bonbardus M.: Topographia Magni Regni Hungáriáé, Bécs, 1718. p. 146. 82. Amint a megyéről készült leírásban más helyen olvasható, a szerző ezt az eseményt a Dömötör templomhoz köti. Ez a megjegyzés a két leírás két szerzőtől származó idézéséből következik. Tény viszont, hogy az úgynevezett Mátyás palást ma is az Alsóvárosi templom gyűjteményében található. 83. Ez az idézet szintén Bonbardus Topographiájának idézett helyéről származik. 84. A 18. század elején a megye falvainak és városainak romos állapota miatt a megyegyűléseket egy ideig Szegeden tartották. Végleges megyeházat azonban nem építettek, mert hamarosan átkerült a székhely Szegvárra, Károlyi gróf ottani kastélyába. 85. A szerbek zárt közösségben éltek, amint azt később el is mondja, így érthető, hogy a magyart nem, vagy alig beszélték. 86. A piaristák 1719-ben érkeztek Szegedre. 87. A Szent György templomot 1905-ben lebontották. (Id. 36. jegyzet). 88. A minoriták kolostoiukat a 18.században a mai felsővárosi templomhoz építették hozzá. Az épület ma is áll. Ettől északra és észak—nyugatra terült el a középkori Szent Miklós templom, amelyet később elbontottak, és pontos helyét nem ismerjük. 89. Április 24; augusztus 4; szeptember 29; november 30; 90. Szeged városa az 1686-os felszabadulás után mihamarabb szerette volna visszakapni szabad királyi városi rangját. Sok mindent elkövettek ez ügyben, az egyik ilyen kegyes „mesterkedés" ez a címerügy volt. A halászok által a Tiszából előkerült pecsét az 1200-as dátummal, nyilvánvalóan az 1700-as évek elején készült, maga a dátum (1200) teljesen esetleges. De abban az időben ez senkinek nem tűnt föl, és a pecsét komoly bizonyítékként került a királyi udvarba. 91. A mai ismereteink szerint a név a „csornűj grad", azaz „fekete vár" néviől ered, de kétségtelen, hogy szláv eredetű. 92. Az egykori csongrádi vár a középkorban épült, mikor még ez a helység volt a megyeközpont. A tatárjárás után került át a királyi vár és közigazgatási központ Szegedre. A csongrádi vár elpusztult, de azt tudjuk, hogy nem a mai városban, hanem attól délre, a Tisza partján állt. 78