Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)

JEGYZETEK Csongrád megye 1. 1 mérföld kb. 8 km. 2. A kundombokat (kurgánokat) érti ez alatt. 3. A mai Szántód. 4. Az egykori szeri monostor romjaira gondol, a mai Ópusztaszer területén. 5. Szeged fontos átkelőhely volt Temesvár felé. Egy hajóhíd vezetett a túloldalra. A folyó másik oldalán lévő rész, (a mai Újszeged) már nem tartozott a megyéhez. 6. Egy 1359-ben kelt oklevél szerint a város Balak Benedek özvegyétől vette meg ezt a birtokot, amelyet azóta is a „Ballagi tó" néven neveznek. Ld. Reizner város történetének IV. kötetét. 7. A középkorban a Tisza jobb oldalán volt egy Szentpéterről elnevezett falu, amely a török alatt elpusztult. A 18. században a környékét csak Szentpéter puszta néven említik. 8. A mai Hékéd, Szentes és a Tisza között. 9. A szerző Istvánffy Miklós: Historiarum de Rebus Ungaricis Libri XXXIV. Köln, 1724-es kiadására hivatkozik. A második hivatkozás Istvánffy más kiadását jelzi, amelyik lehet az 1622-es kölni (RMK III. 1350) vagy az 1685-ös kölni (RMK III. 3352) 10. A Pusztaszeri tó a táj vízrendezése során kiszáradt, ma művelt terület. 11. Balag tó (mai nevén Ballagi tó). Napjainkban Szeged belterülete. Az egykori tó kiszáradt, helyén kertek találhatók, (vö. 6. jegyzet). 12. Matty tó — hasonlóképpen ma művelt terület, helyén sekély ér jelzi az egykori tavat. 13. Körös—ér — a Tisza jobb oldali mellékere. 14. Ebben az időben általában csak egyszer szántották a földet, ritka volt a kétszeri, még ritkább a háromszoros szántás. 15. A legutóbbi időkig elterjedt volt az a szokás, hogy búzát és rozsot együtt vetették és az így nyert terméket „kétszeres" néven ismerték. A szerző is valószínűleg erre gondol. (A latin szöveg fogalmazása elég homályos). 16. A dohány a török közvetítésével került Magyarországra. Az egyik legfontosabb termőterület Szeged és környéke volt. A 18. században termelt sokféle dohány között ott volt a törökkort idéző „basadohány" vagy „cselebidohány" is. Valószínűleg erre gondol a szerző. 17. A 18. században a merino juhot nevezték „német" vagy „bürgejuh"-nak. 18. Korabeli számítások szerint a pozsonyi kamara területén 1 magyar forint 20 garast, vagy 100 dénárt, vagy 60 krajcárt ért. 19. Szintén krajcárról van szó. 20. Kb. 400 kilogrammos. 21. 30 magyar forintért. 22. Bél itt a Duna—Tisza közi egyéb megyék, illetve a szarmata—jazig terület leírására gondol. Ez utóbbi modern kiadásban 1975-ben jelent meg Kecskeméten (ld. kísérő tanulmány). 23. A szerző itt gyakorlatilag egy „hármas honfoglalás" elméletet ad elő. A hun—magyarok, Attila alatt, jöttek be először. A második hullám alatt az avarokat érti, és az Árpád féle honfoglalás a harmadik. Ez az elmélet gyakorlatilag megegyezik a Parschitius által a Descriptio bevezetőjében előadott történeti koncepcióval (ld. kísérő tanulmány). 24. Az egyes etnikumok és népek neveit a szerző gyakran váltogatja és nem használja következetesen. Bővebben lásd. a kísérőtanulmányt. 25. Nyilvánvalóan a Balkánról jött török, de legalábbis mohamedán szokásokat még őrző etnikumról van szó. 26. Helyesen báró Harruckern. 76