Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)

30. Csaholi I. Ferenc szerepel, mint csanádi püspök, akit, amint vélem, Miklós meggyilkolása után helyeztek abba a püspöki székbe. Ezt a méltóságot a mohácsi vészig élvezte, ott többekkel együtt elesett, Istvánffy mondja (kk): „Abban a csatában majdnem valamennyi püspök elpusztult László*

3 esztergomi érsekkel együtt: Perényi Ferenc váradi, Paksi Balázs győri, Csaholi Ferenc csanádi püspök." Nem értem tehát, hogyan lehettek János és Dezső*'

1 a csanádi egyházmegye ügyeinek az élén ugyanabban az időben. Ferenc halála után, miként az egész Magyarország, a csanádi püspökség is egyre nehezebb helyzetbe került. Miután ugyanis Zápolya János megszerezte a hatalmat, a püspökségek világiak kezébe kerültek, amint Istvánffy mondja (11) : ,,A két király vetélkedései és viszálykodásának zivatarai közepette, amikor minden ingadozó helyzetbe került, majdnem valamennyi püspökség katonai és világi emberek civakodásának tárgya lett, az isteni dolgok engesztelhetetlen megsértésével és az emberi dolgokban a legrosszabb példát mutatva. " Akkor a csanádi püspökséget is az egyébként fegyverforgatásban és háborúban kiváló Berusics Gáspár birtokolta.

45 Ezt az 1534. évnél említik az Évkönyvek. Ezután 31. Barzabási VI. János szerepel a névjegyzékekben az 1539. évben. 32. Az imént említettet Ugodi II. Ferenc*

1 követte 1550-ben, minden idők legszerencsétlenebbikében, ami Istvánffyból állapítható meg (mm). Őt György barát ajánlására I. Ferdinánd állította a püspökség élére, mivel azelőtt a fehérvári káptalan prépostja volt. Alighogy a püspöki széket elfoglalta, a várparancsnoknak harciatlan gyáva félelme miatt Csanád a török kezébe került. így persze a püspökség és annak székhelye a török gonoszság mocsarába jutott. Eközben nem szakadt meg a püspökök sora, jóllehet Csanádot a törökök tartották birtokukban. 33. Paulini Péterről olvasható, hogy Ugodi halála után 1560-ban töltötte be ezt a méltóságot, amely azonban csak puszta cím volt. 34. Kolozsvári VII. János. E férfiú tanultságát, valamint kormányzati ügyekben való jártasságát abból lehet megállapítani, hogy 1561-ben arra érdemesítették, hogy a tridenti zsinatra követként elküldjék, Dudits Andrást adva neki társul. A császár megparancsolta a felszentelt férfiaknak, amint a pápa elrendelte, hogy az övéik sorából kettőt küldjenek. Azok Kolozsvári János csanádi és Dudits András tinnini püspököt választották, amint Istvánffy írja (nn). János abból a követjárásból nem tért vissza, ott halt meg. Istvánffy most így ír (oo): (ii) Tubero, Commentarius de temporibus suis, liber X. pag. 293.

42 (kk) Liber VIII. pag. 130, 38. Egybevetve Brodaricscsal : De clade Mohacsiensi, Zsámboki, Rerum Hung.

46 függelékében pag. 772, 53. (Il) Liber XII. pag. 198. 11. (mm) Liber XVII. pag. 300, 35 70