Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)

csanádi egyház püspökévé tette. Hogy mekkora hittel látta el szent feladatát, bizonyíthatja az a fenyítés, amelyet Aba király ellen, aki vérrel mocskolta be a kezét a városában, alkalmazott. Hozzá kell ehhez tenni, hogy felépítette Szt. Gergely templomát, és ez a jámbor cselekedet csodálatos módon emelte Csanádot, amelyet, mivel a Maros folyó mellett fekszik, Morisena Sedesnek

31 nevezett (r). Késó'bb, mikor András

32 a királyi pálca megszerzése után úgy vélekedett, hogy a magyarok szkíta pogányságát fékezó' zablát ideiglenesen lazítani kell, hogy annál könnyebben uralkodjék a makacs emberek felett, a mi Gellértünk a Buda alatt fekvó' hegyró'l a Duna partjára hajítva jámborul halt meg, midó'n az eset eló'tt isteni lélekkel eltelt beszédben figyelmeztette püspöktársait: Beszterédet, Bődötés Benetát.

ss Csodához hasonló az, amit Bonfini (s) mesél: ,,Leesése után — mondja — mivel a melle mozgott, azt hitték, hogy a lelke még benne van, lándzsával átszúrták, fejét kőhöz verték a Duna mellett. A szent férfiú vérével beszennyezett követ a Dunának semmiféle áradása sem tudta megtisztítani, pedig kb. 7 évig ott maradt, addig, amíg a papok az ő összegyűjtött ereklyéit Csanádon a templomban el nem helyezték. A követ az ügy tanúbizonyságaként az oltár lapjára tették." Az bizonyos, hogy ama budai hegy ettől a Gellért vértanutói kapta a nevét, amint népiesen ma is Szent Gellért hegyének hívják. Bonfini hozzáteszi (t): ,,Most a budai alsó városban, ahol őt letaszították, van egy, a boldogult Gellért tiszteletére szentelt kápolna." Ez volt a nagyon jámbor férfiú vége. Róla mondja Sabellicus

35 (u): ,,Voltak ebben az időben tudományukról és jámborságukról híres férfiak, Gellért csanádi püspök és a prágai Guther, aki az igaz hitért való buzgósága miatt vértanú halált halt." Ennek a nagyon kiváló püspöknek a vértanusága után a marosvári püspöki szék üres volt. Vagy azért, mert az új király alatt minden ingadozó állapotban volt, vagy pedig mivel a keresztény ügynek a magyarok között történt hirtelen megzavarodása közepette nem akadt, akire ezt az annyira jelentó's állást rábízhatták volna. Ez után az idó' után. 2. Esztoras Albert 1090-ben kormányozta a püspökséget, amint azt Szentiványi atya

36 (v) megállapítja abból az oklevélből, melyet Szt. László az Eszterházi családnak adományozott. 3. /. Dezső 1097-ben állt a csanádi egyházmegye ügyeinek élén. Abban az idó'ben ugyanis, amikor Kálmán király megszerezte az uradalmat, hogy hely legyen a betoldásra, az Isten egyházai iránt igen buzgó Szt. László állította ezt a Dezsőt (r) Inchoffer, Annal. Eccles. Hung. pag. 346—7 és az 1036., 1037 évnél, ahol életrajzának írója idézve van.

34 (s) II. decas, liber II. pag. 196, 22. Vö. Thuróczi, p. II. c. XL. pag. 47 az 1037. évnél. (t) Uo. 24. sor. (u) IX. enneas, caput II. pag. 498. (v) Dissert. Paralipom. folytatásában pag. 66. 64