Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)

ugyan arra méltatna is minket az ellenség — mi más, mint lassú, különféle kínzások által meghosszabbított halál. Sokkal kívánatosabb lesz tisztességgel, sőt dicsőséggel elszenvedni az egyszeri halált, mint nyomorúságos módon sokáig gyötrődni. Nem kell ugyanis nekünk követnünk az oktalan gyermekeket, akik megbetegedve inkább akarnak végletekig kínlódni a fájdalmaktól, mint a keserű italt egyszer lenyelve a betegségtől megszabadulni. Mivel ez így van, nagyon szeretett katonatársaim, akár az életre, akár a halálra egy út maradt számunkra, ti. az, hogy az ellenség csapatain, őrségein, őrállásain való titokban történő kitöréssel, erőszakkal utat nyissunk magunknak és életünket fegyverrel védelmezzük meg, vagy, ha úgy hozta a sors, ne bosszulatlanul haljunk meg. Ha ezt fogjuk cselekedni, halálunk hasznos lesz: dicséret és dicsőség fog minket követni, és az ilyen halál élet lesz, nem pusztulás. A bátor férfiak ugyanis tovább élnek a félelem nélkül bekövetkezett halál után, mint ebben a nagyon szűk időhatárokkal megszabott életben. Sírjon az ellenség, amikor mi elesünk, hogy ne lásson, könnyeit vegyítse össze a vérünkkel és a sajátjával, és győződjön meg róla, hogy milyen áron vásárolta meg a mi halálunkat és utóbb bánja meg a drágán nyert diadalt. Ne készen kapott, hanem vérrel és hússal megvett győzelmet élvezzenek. Menjünk tehát, vitéz férfiak, ezzel a jobbunkkal készítsünk magunknak életet vagy halált, és gondoskodjunk arról, hogy ha kimenekülünk, csodáljon minket az ellenség, ha meghalunk, irigyeljen." Ezeket mondotta Ő (n), mi pedig szükségesnek tartottuk ide iktatni, hogy világossá váljék, Lugosi nem harciatlan természete miatt, hanem a bátorságban való bizakodással hagyta el a majdnem fegyvertelen várat, így hát mindent előkészítve a kitörésre, a várőrség a szeren- Az ostrom vége cséré bízta magát, és amerre út adódott, ékcsapatot képezve áttörtek. De mivel a tervről értesült és a véltnél felkészültebb törököket támadták meg, a legtöbbjük elesett, Lugosi mégis kevesedmagával az ellenség legsűrűbb csapatán áttörve, éppen nem dicstelenül, sértetlenül megérkezett az övéihez. Ezután Csanád a törökök hatalmába került vissza, és újból azoknak a gonoszsága fertőzte meg. Nem is tudott attól a fertelmességtől megszabadulni, csak Buda elfoglalása után. Akkor ugyanis, miután Szeged megadta magát, Csanád is október 22-én a mieink hatalmába került (o). A legkorábbi kezdettől fogva általában ezeket az eseményeket és Csanád város ilyen sorsfordulóit emlegetik a történelemben. IV. § Egyébként véleményünk szerint a város nevezetességéhez A város egyéb tartozik az, amit olvasunk róla, hogy egyrészt országgyűlések nevezetessége: miatt látogatott volt, másrészt, hogy királyi sír is híressé tette, a gyűlések Ti. Alemann Péter,

2b akit Szt. István Gizella mesterkedésére (n) Bethlen,

24 liber IX. pag. 664. (o) Liber XLVII. Istvánffy folytatójánál 62