Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)

toronnyal együtt szép templomot építettek. A katolikusoknak is van egy, melyet gróf Károlyi Sándor, az egész város gazdája alapított 1730-ban.

104 Papjuk is van, de kevés a katolikus, ezek is túlnyomórészt néhány jövevényből és szolgából tevődnek össze. Viszont olyan sok kálvinista van, hogy a Topographia Hungarica szerzője maga is könnyen számolt össze 600 házat (i),

105 melyek egymást keresztező utcákat képeznek a meglehetősen terjedelmes és népes településen. Van még néhány lutheránus vallású is, de nincs saját szentélyük. Nem nagyon dicsekedhet széles határral, sőt a meglévőt is áradások és gödrök szakítják meg. Ellenben bérfizetés fejében használja a szomszédos pusztákat, és nemcsak a kiterjedt legelőket, és bő kaszálókat takarítja be, hanem egy bőséges és terjedelmes majorság gabonaféleségeit is. Eképpen tehát az egész megye adóinak felét ez az egy város szokta leróni. Valamikor 1561-ben (k) Csanád megyéhez tartozott, ettől Csongrádhoz csatolták, nem tudom milyen meggondolásból. Szőlei részint dél, részint észak felé a laposon vannak. Mindkét helyen elég zamatos, de kevéssé elálló, vörös bort hoz. A Hód-tó és a Tisza elég halat ad számára, mindkettő közel van hozzá nyugatról. Erdői nincsenek, de a fahiányt pótolni lehet a Tisza és Körös jóvoltából. Tüzelésre nádat és szalmát, valamint napon szárított tehéntrágyát használnak. Törődnek a templommal A kevés katolikusnak gróf Károlyi költségén alapított temploma van II. Szentes Ez a nyaraló

106 (?) város az előzőnél kisebb, három mérföld távolságra, észak felé helyezkedik el. A megyére eső királyi adó negyedét fizeti. A Kurca patak mellett, dél felé, a királyi rév és a harmincadvám háza mellett, ahol az út Erdélyből Budára vezet, terül el, egy mérfölddel Szegvár fölött, ugyanannyival Csongrádon túl. Ez is népes helység, a Harucker-féle birtokhoz tartozik. Lakossága magyar, a helvét hitvallást szabadon gyakorolják. Itt sincsenek erdők, de bőven van nád és szalma. Noha ez a város is szűk határokkal rendelkezik, ura, birtokainak használatával és bérletével mégis elég jelentős földművelést folytat. A mindenütt mezei és lapos területen a bortermelést sem hanyagolja el, termése se jó, se rossz. A Kurcából egészséges és bő vizet nyer, ennek köszönheti malmát és a tiszaiaknál ízesebb halakat. Szentes város fekvése Harucker-birtok Lakói helvét hitvallású magyarok Lehetőségei (i) 147. old. (k) így találom az ugyanazon évben készült összeírásban. 49