Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)

férfiak. A férfiak és a menyecskék arca barna, mivel csaknem állandóan éri a nap fénye. Ez a férfiaknál dísznek számít, de a nőknek is csinos. Ш. § Szeged városában is van német, de egy kevés elszórtan a falvakban is található. Mivel Németország különféle tartományaiból édesgették ide ó'ket, eredetük eltérő. A Szegeden polgárjoggal rendelkezők részint kereskedéssel, részint kézművességgel keresik kenyerüket. Egyesek e városi foglalkozás mellett gazdálkodással, sőt állattartással is foglalkoznak, és jeles előremenetelre tesznek szert benne. Erkölcseik és ruházatuk ugyan nemzeti jellegű, ám annak a vidéknek viseletét hordják, ahol laknak, bár ez furcsán áll nekik. Több a szláv, de ezek úgy magukévá tették a magyar nyelvet, hogy olyanok mintha magyarnak születtek volna. Erősen utánozzák ugyanis a magyarok szokását, és hasonló ruhában járnak. A magyaroktól csak szelídebb erkölcseik és a durvább munkákkal szembeni teljesítőképességük alapján lehet megkülönböztetni őket. A gyermekeik a szláv dolgokat semmibe veszik, sőt egyenesen utálják. Azelőtt mind a szlávok, mind a magyarok nehezebben kötöttek egymással házasságot, ma a hosszas megszokás miatt már kevésbé vonakodnak egymástól. Szeged németeket tart Kereskedésük Erkölcseik és ruházatuk A szlávok foglalkozása és erkölcsei IV. § A török időkben a bosnyákok, bolgárok és dalmaták közül idesodródott rácok fegyverrel álltak zsoldba és letelepedésük után háborúban és békében ugyanolyan vitézül mint hűen látták el feladataikat, sőt máig élvezik a katonáskodóknak járó kiváltságokat, sok faluban rovásvetés és adók nélkül élnek. Annak ellenére, hogy haditörvények érvényesek náluk, a szegedi elöljárónak tartoznak engedelmességgel, és ha valami osztozkodással kapcsolatos ügy támad, ez elé viszik. A többi, megyei joghatóság alá tartozó lakossal nem keverednek. Ezzel szemben mindig készen kell állniuk fegyvert ragadni és harcolni azok ellen, akikkel szemben a királyi érdek követeli. Hadi szokás szerint ezért azoknak a századosoknak engedelmeskednek, akikhez beosztották őket. Közben a földeken, szőlőkben szorgoskodnak és nem hanyagolják el az állattenyésztést sem. Akinek valamiféle birtoklási lehetősége van, azt kereskedelmi ügyletek, baromtartással, ruha- és bőrkereskedéssel kapcsolatos foglalatosságok kötik le. E tekintetben a többieket fölülmúlják, sokat közülük éppenséggel gazdagnak is lehet nevezni. Ellenben sok szegény, testét és házát is elhanyagoló ember is akad közöttük. Vesszőből font, tehéntrágyával, valamint sárral tapasztott kunyhókban laknak, teljesen magyar módra öltöznek, ám a nők szemüket szabadon hagyva, arcukat is befedik.

25 Ezeken kívül semmi közös nincs Miféle sértetlenséget élveznek az ország különféle részeiből ide hozott rácok? Milyen gazdaságuk van? Kunyhóépítés és öltözködési szokás alapján egyeznek a magyarokkal 19