Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)
írójáról, illetve arról, hogy a víz nem tett benne kárt. 169 A megjegyzés, hogy részben Bél kézírása, helyes, ugyan is ez a kézirat úgy készült, hogy minden írott oldallal szemközt üresen hagytak egy másikat. Valaki Bél körébó'l Csongrád megyéhez hasonlóan összeállította az alapszöveget, és az üresen hagyott oldalakra tette meg Bél a kiegészítéseket, amelyek különösen a Csanád városára vonatkozó részben, igen jelentó'sek. 170 Sajnos sem a felirat, sem a kézirat nem ad választ arra, mikor készült el. Azt kell gondolnunk, hogy az ország leírásának sorrendje szerint ezt is valamikor 1730—32 között írták le. Az idő pontosítása azért is nehéz, mert a szerző nem járt ezen a tájon. Ebből a leírásból hiányzik a szemtanú beszámolója, ezért ténylegesen sokkal kevesebbet is tudunk meg a megyéről. Nem véletlen az sem, hogy a terjedelme is kevesebb, fele Csongrád megyének. Nem meglepő tehát, ha a Csongrád kötettel ellentétben (ahol alig 3—4 forrásra hivatkoznak) itt tíz—tizenkét szerző, egyebek között Thuróczy, Bonfini, Rogerius, Taurinus, Bethlen Farkas, Szent—Iványi Márton, Inchofer Menyhért, Parschitius, Lutius János műveit használták és idézték, oldalakon keresztül. Annak oka, hogy e területet nem járták be, az lehetett, hogy Csanád vármegye közigazgatása ekkor még nem működött, hiszen ez a vidék sokkal jobban károsodott, mint Csongrád, a megye területe is jelentős veszteséget szenvedett (a Marostól délre eső vidéket teljesen elcsatolták) és alig maradt lakott település. Jellemzőnek tartjuk azt a tényt is, hogy a csanádi püspök — jobb híján — Szegedre költözött és ott rendezte be székhelyét. Az is érdekes, hogy a bécsi udvar a püspöknek először csak a Maróstól északra eső területre engedélyezte a joghatóság gyakorlását, és csak 1723. után állt helyre — elméletileg — a teljes egykori egyházmegyében a püspöki hatalom. A megyeszervezet hiánya miatt nem lehet tudni, sor kerül-e valamiféle helyi, megyei revideálásra a leírás esetében. Erről a kéziratról is készült másolat, hasonló Csongrád megyéhez. 171 A rendezett, gondos munka ezúttal is többet nyújt, mint az eredeti. A kötet elejére ugyanis beragasztott a másoló egy rézmetszetű térképet, amely a csanádi püspökséget ábrázolja. 172 Ezt az értékes és érdekes ábrázolást Nádasdy püspök készíttette 1724-ben, de engedély nélkül, és mivel az udvar közvetlen irányítása alatt álló déli területek ezen nincsenek elkülönítve, hanem mint Magyarország összefüggő része látható, a térképet elkobozták. 173 De a másoló korrigálta a Bél által elkövetett hibát is. A Pars specialis Membrum I-ben öt § van, Bél azonban a III. után V-tel folytatta és VI-tal fejezte be. A másolatban ez már helyesen szerepel. A csanád megyei kézirat szerkezete a következő: Pars generalis Membrum physicum Situ et opportunitatibus comitatus Csanadiensis 169 Descriptio Comitatus Csanadiensis per Matthiam Belium. Maculatorium partim manu eiusdem. Manuscriptum compactum in folio ex aqua vitii nihil accepit. Elencho non indiget cum tomus praecedens extractus sit. 170 Pontosabb hivatkozás nélkül közli HAÁN L. i. m. pp. 47—48. 171 Descriptio comitatus Csanadiensis per Matthiam Belium. Copia ab obitu Matthiae Béli adornata. Manuscriptum compactum in folio, paginae 53. 172 A címlapon jelezte is : Praemittitur in fronte Dioecensis Csanadiensis in archidiaconatus distributae charta geographica ex Libro Regio 1561 multum vitiata. 173 Wien, Kriegsarchiv: Feldakten 1725. Fase. 321. Nr. 9/9. A térképet közli DANIEL Géza: Szent Gellért és a csanádi püspökség rövid története. München, 1976. p. 51. 156
