Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)

pèse mögött — a tényleges teológiai szembenállás mellett — konkrét politikai okokat is kell látnunk. A Rákóczi szabadságharc ezidó'ben nagyon fontosnak tartotta biztosítani a maga számára XII. Károly svéd király támogatását. Márpedig Károly a pietizmus ellen volt, és nagyon aggasztotta e tanok németországi elterjedése. Az ő pártfogása alatt működött a greifswaldi egyetem, amely ekkor a hallei egyetem legfőbb ellenségeként tekinthető'. Ezzel az intézménnyel kívánták az eperjesi kollégiumot kapcsolatba hozni, úgy hogy egyetemmé fejlesztették volna — részben svéd pénzen. Tehát Rákóczi és az evangélikus vezetó'k érdekei együttesen eredményezték a kemény határozatokat — amelyek így, részben a külföldnek szóltak. De még így is, csak Krman püspök utólagos, önhatalmú „becsempészése" révén kerültek be a végzésbe a kemény elítélő részek.

37 De a pietista tanok elterjedésén ez mit sem változtatott. A hazai követők közül sokan, maga Bél is, kiterjedt levelezést folytattak a hallei professzorral, Franckéval, aki ekkor a szellemi irányító volt. Sajátos dolog, hogy amikor nálunk a 1710-es évektől a pietizmus előretör, Németországban megmerevedik, az új elveket vallók egymással is hitvitákba keverednek, együtt harcoló társak (Francke és Thomasius) szembefordulnak egymással, apró morális kérdésekről folytatnak késhegyre menő küzdelmet.

38 Bél működése nyomán Pozsonyban a pietizmus fölvirágzik, a várost „kis Halle" néven emlegetik. Iskoláját a legjobb nemesi családok gyerekei látogatják (Prónay, Podmaniczky, Justh, Pulszky, Rádai, Dessewffy stb.)

39 Bél mindezt nem egyedül tette, hanem társaiból, tanítványaiból valóságos tudós kört hozott létre. Egész beállítottságukban volt egy erős gyakorlati szemlélet,nagy gondot fektettek a reáltudományokra. E társaság tartotta a kapcsolatot a fölvidéki és dunántúli városok polgárságával, szervezett és irányított, próbált megfelelni a török uralom után élénkülő, és lassan magára találó ország új követelményeinek. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy Ők nem bonyolódtak véget nem érő hitvitákba. Erre munkájuk közepette nem is maradt idejük.

40 A hazai pietizmus nemcsak a németországitól tért el, de az országon belül is érdekes különbözőséget mutatott. Az evangélikus vallás három fő elterjedési területén gyakorlatilag három különböző irányzat mutatható ki. Az erdélyi (szász) városok tartották leginkább a kapcsolatot Haliéval, így az ő nézeteik alig mutatnak eltérést az ott tapasztaltaktól.

41 A dunántúli területek a gyakorlati problémák felé fordultak és elsősorban az egyházszervezés terén értek el jelentős eredményeket.

42 A felvidék, Bél irányításával — Burius nyomdokain — a pietista nevelési rendszer terén lépett előre. Az ő föllépésük nyomán történt meg a hazai polgárság áttörése a tudomány területén.

43 A Bél körül létrejött „pozsonyi tudós pietista kör"

44 nem véletlenül alakult ki, hiszen ő már régóta szorgalmazta egy hazai tudóstársaság létrehozását, ami ezeknek az embereknek a munkáját, elismerését megkönynyíthette volna. Már 1713-ban fölvetette „Institutio ad symbola conferenda" című művében,

45 majd 1718-ban a „De 37 FABINYI Tibor: Rákóczi és az evangélikusok. In: Rákóczi tanulmányok. Bp. 1980. pp. 365—382. A vonatkozó rész pp. 376—377. 38 SZENT—IVÁNYI i. m. p. 172. 39 Uo. p. 164. 40 Uo. pp. 171—172. 41 Uo. p. 426. 42 Uo. Az egész III. közlemény a Dunántúllal foglalkozik. 43 Uo. p. 173. 44 Uo. p. 171. «KOSÁRY 1980. p. 154. 124