A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Művészettörténet - Szelesi Zoltán: A szegedi múzeum rajzművészeti gyűjteménye

nyaként került Tisza-parti városunk múzeumába. Ez az erősen megsárgult szénvázlat sajnos nem alkalmas reprodukálásra, ezért jelen tanulmányunkban az Árpád fejét ábrázoló Munkácsy-rajzot — mely megegyezik a szegedivel —, a Szépművészeti Múzeumban őrzött rajzstúdiummal helyettesítettük. Múzeumunk grafikai gyűjteményében szereplő múlt századi és századunk fordulóján működő magyar mesterek alkotásainak egy része régi törzsanyagnak tekinthető. így többek között: Andorkó Gyula („Vázlat"), Barabás Miklós („Somogyi Károly arcképe"), Eisenhut Ferenc („Rajzok"), Ipoly Sándor („Vázlatok"), Kelety Gusztáv („Facsoport"), Liezen—

Mayer Sándor „(Faust-jelenet"), Lotz Károly („Női akt"), Munkácsy Mihály („Honfoglalás" nagy szénvázlat), Nagy Sándor („Erdőrészlet nővel") Szemlér Mihály („Verekedés a csárdában"), Székely Bertalan: („Anyai szeretet"), Zádor István („Szegedi Fogadalmi Templom") és mások általunk őrzött rajzai.

9 E meglevő törzsanyagot gyarapította Ambrozovics Dezső, budapesti műfordító és műgyűjtő, aki a több mint 250 műtárgyból (főleg festményekből) álló kollekcióját 1937-ben a szegedi múzeumnak adományozta. Az ide került gyűjteményben, egyéb műveken kívül: Barabás Miklós („Meszlényi Rudolf arcképe"), Edvi—Illés Aladár („Bivalyfej"), Góth Sári („Keleti no"), Győrök Leó („Vitorláshajó"), Hegedűs László („NŐi fej"), R. Istvánffy Gabriella („Oroszlán"), Nagy Zsigmond („Ivó leány"), Tahi Antal („Vázlatok"), Zala György („Karikatúra"), Zilzer Gyula („Trió") és mások rajzaival fejlődött a két világháború közötti időszakban múzeumunk rajzművészeti állománya.

10 A XX. századi hazai művészektől való rajzok, grafikák közgyűjteményünkbe történő beszerzése már a húszas évek elején kezdetét vette. Aba Nóvák Vilmos „(Város"), Barcsay Jenő („Táj"), Gáborjáni—Szabó Kálmán („Fametszetek"), Istókovics Kálmán („Makói külváros"), Márffy ÖJö«(„Litográfiák"), Miháltz Pál („Tájkompozíció"), Patkó Károly („Halászok"), Szőnyi István („Vízparti jelenet"), Varga Nándor Lajos („Fatanulmány") és társaik grafikáikkal több mint fél évszázad óta képviselve vannak a szegedi múzeumban.

11 Az ex libris gyűjteményünkben pedig többek között: Bajor Bayer Ágost (22), Bottlik Dezső (1), Csányi Károly (1), Drahos István (59), Éder Gyula (2), Fery Antal (60), Gara Arnold (1), Haranghy Jenő (20), Ligeti Pál (1), Menyhárt József (110), Molnár C. Pál (3), Szamossy László (1), Winkler Jenő (3) és mások szerepelnek könyvjeleikkel. Amint a felsorolásból is kitűnt, egy-egy művésztől olykor magas példányszámú ex librist tartunk nyilván.

12 Az utóbbi évtizedek során, 1980-ig számba véve, szintén bíztatóan gyarapodott grafikai törzsanyagunk. Ennek kapcsán Pörge Gergely („Vázlatok"), Derkovits Gyula („Rajz"), Márton Lajos („Elesett katona"), Medgyessy Ferenc („Rippl—Rónai portréi"), Kós Károly („Ex libris"), Frank Frigyes („Önarckép"), Kondor Béla („Égiháború") és mások hagyatékából értékes rajzok, grafikák kerültek hozzánk. Az Egyesült Államokban élő Dómján József, az 1958-ban Szegeden rendezett kiállításán szerepelt, egyik színes fametszetét („Téli fák") nekünk adományozta.

13 Legutóbb, 9 Hogy csak a felsorolt mesterek néhányát említsük, tőlük is több rajzot őrzünk, a példaként jelzett egy műnél. így Eisenhut Ferenctől (7), Liezen-Mayer Sándortól (9), Szemlér M-tól (6), és Székely B. (4) alkotása a MFM tulajdona. 10 Az ambrozovics-gyűjtemény grafikai, illetve rajzanyaga mindössze 24 lapból áll. 11 L. a MFM „Régi leltárkönyviének 1928, 1931 és 1934-ben történt grafikai vásárlásokat nyilvántartó bejegyzései. 12 A szegedi múzeumba került Némedy—Palócz-féle gyűjtemények magyar ex libristái közül adtunk válogatást. 13 A felsorolt művészektől a jelzett műveken kívül szintén több rajzot, grafikát őrzünk. így pl. : Pörge G. (12), Medgyessy F. (17), Frank F. (6), Kondlor В. (5) rajzművészeti alkotással van a szegedi múzeumban képviselve. 367