A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - Péter László: A szabadkőművesség Szegeden 1870–1950

zését. Őt követte Csányi Ármin, Csányi Sándor, Csányi Károly, Engel Mór, Engel Sándor, Grassely László, Hoífer Jenő, Kó'hegyi Lajos, Szígyártó Albert, Sziklai Jenő és Vadász János. „A sötét emlékű Pálfy József főmester egyenesen személye elleni támadásnak tartotta kilépésünket. A fedezetet az alkotmány rendelkezése folytán meg kellett adniok. Mi tizenketten azután szabad ég alatt alkotmányosan megalakítottuk a Tisza páholyt. Kiderült azonban, hogy ez a név már foglalt, s így vettük fel a Szeged páholy nevet. Jelszavunk : Concordia domi, foris pax. Bent egyetértés, kívül béke." A SZEGED PÁHOLY A radikálisabb, új szegedi páholy 1910. március 12-én alakult, és fölavatása 1911. december 2-án volt. Ezen az Árpád páholy 180 tagja közül csak heten jelentek meg. Több mint egy év telt el, míg a két páholy ellentétei elsimultak, és a Szeged meg az anyapáholy közti testvéri viszony kialakult. Addig a magántisztviselők egyesületének Vár u. 7. sz. alatti helyiségét rendezték be „templomuknak"; utána az Árpád székháza adott nekik is otthont. Ettől kezdve a Szeged páholy volt a fontosabb; az Árpád alig adott magáról életjelet. Az 1919-re kiadott Szabadkőműves Almanach sem sorol föl ebből az időből — egyáltalán 1900 utánról, Arató Frigyes Mezőtúrra távozásától — semmi tevékenységet, még kiadványt sem. Csupán azt tudjuk meg róla, hogy akkor 159 tagja volt; főmestere Bokor Adolf, helyettes főmestere dr. Turcsányi Imre és dr. Pap Róbert, első felügyelő Fodor Jenő, második felügyelő Almássy Endre, szónok Donem (?) Sándor és Lamos (valószínűleg Lantos) Béla, titkár Kovács Samu és Karsai Vilmos, előkészítő-mester Hoffmann Ignác, könyvtáros Lánczi Adolf, alapkezelő Partos Lajos, szertartásmester Holtzer Emil, templomőr Kiss Gyula. Tiszteleti tagok: Arató Frigyes, Landesberg Mór, Pálfy József, Bakonyi Kálmán és Bókay Árpád. Ugyanekkor a Szeged páholy 55 tagú, főmestere Szígyártó Albert, helyettes főmestere Móra Ferenc és Grassely László, első felügyelő Dózsa Jakab, második felügyelő Déry Ernő, szónok Benkő István és Schulhof Emil, titkár Hoffer Jenő. Előkészítő-mester Gál Zsigmond, könyvtáros Valihora István, alamizsnakezelő Grassely F. László, szertartásmester Cs. Sebestyén Károly, gazda Déry Sándor. Érdekes, hogy az Árpád címéül a Kálvin tér 6. szerepel, míg a Szeged címe Madách u. 3. Valójában ez a kettő azonos, mert a régi Völgy u. 3. 1903 után Madách u. 3. lett, majd 1918 előtt nevezték el a Kálvin teret, s ekkor átszámozták a házakat (vö. Péter L., Szeged utcanevei 1974. 218). A Szeged páholyba 1911. október 26-a előtt kérte fölvételét Móra (Földes A. Irodalomtörténet, 1960. 347.), mégpedig állítólag Cs. Sebestyén Károly vezette őt be (SKM 1979. 5.) Fölvételének napja: 1911. november 27. Ajánlója (kezese) Engel Mór volt. Az anyakönyvbe a 31. sz. alatt vezették be. A 32. Hollós József lett (Hevesi J., Irodalomtörténet, 1960. 351). Nem tudom, tulajdoníthatunk-e a véletlennél nagyobb jelentőséget, hogy Móra ekkor — s nem előbb — lett szabadkőműves, mint Földes Anna teszi (uo. 348), sejtetvén, hogy korábban azért nem lépett be az Árpád páholyba, mert ezt konzervatívnak ítélte. Inkább arról lehetett szó, hogy a vele egyívású barátok (Hollós József, Dettre János, Diósszilágyi Sámuel, Szőri József stb.) kezdtek itt tömörülni, s így velük tartott ő is. Az 1913. január 8-i tisztikari értekezlet határozta el Mórának mint legénynek mesterré való előléptetését (It 1960. 348), s jóllehet a legényfokot is csak január 275