A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)
Régészet - Simon Katalin: A Csongrád–bokrosi vaseszközlelet
A falu 1562-ben hászbirtokként szerepel a defterben, amikoris 75 fő összesen 10 525 akcse adót fizet. Történeti forrásokból tudjuk, hogy Csongrád vidékét a XVI— XVII. században nagy hadjáratok, nem érintették Ennek volt köszönhető, hogy Gyója életében nem következett be törés ez idő folyamán, sőt a lakosság lélekszáma újonnan beköltözőkkel is gyarapodott, a gazdasági élet fejlődésére pedig az adók emelkedő összege utal. A daráláshoz támpontot nyújt egy házpadlón talált II. Mátyás-denár. Eszerint a falu pusztulása 1608 után következett be. Mivel pedig a Gyója ásatása során előkerült kerámiaanyag nem későbbi a XVII. század végénél, ezért a falu pusztulásával a törökellenes felszabadító háborúk során, valószínűleg a zentai csatát (1697) megelőző időben kell számolnunk. A vaseszközlelet egyes darabjainak korát azonban a régészeti és néprajzi adatok alapján is meg kell vizsgálnunk. Vödörfül: A muhi 2 és a mórici 3 ásatásokból ismert analógiák alapján késő közép korinak határozhatjuk meg. Az egyik végén vörösréz borítású fenőkőnek datáló értéke nincs. Sarlótöredék: Szabó Kálmán Kecskemét környéki ásatásaiból említ sarlótöredékeket, melyeket XV-XVI. századiaknak tart. 4 A füleki várból szintén ismerünk sarlótöredékeket a XV— XVII. századból. 5 Hasonló korú sarlókat találtak a muhi ásatás során is. 6 Túrkeve—Móric XV— XVI. századi falu ásatásából Méri István két darab sarlót közöl. 7 A Csepelyen feltárt egyik, a leletek alapján a XV. század végére — XVI. század elejére keltezett, tűz által elpusztított házban többek között sarlók is kerültek elő. 8 Gyirmót—Sebes-t tagról szintén ismerünk késő-középkori, XVII. századi sarlótöredéket. 9 Kapa: A gyójai kapa köpüje alatt eltörött, a pengéjéből csak egy kis csonk mamaradt meg. Ennek alapján a kapa formája nem rekonstruálható. Különböző formájú kapák a középkori leletekben gyakran fordulnak elő. 10 Kaszaköpü: Általános forma. Hasonlókat ismerünk a Kecskemét környéki ásatásokból (XV—XVI. század) 11 , Nyársapátról (XV—XVII. sz.) 12 , Csepelyről (XV. sz. vége — XVI. sz. eleje). 13 Kaszakalapács: A Kecskemét környéki 14 és a muhi ásatásokból 15 valamint Szabó György tanulmányából 16 ismerünk publikált darabokat. 2 Éry I.—Bálint A, Muhi elpusztult középkori falu tárgyi emlékei (Leszih Andor ásatásai) Rég. Füz. Ser. II. 6., 1959., 42. o., ül. XXVII. t. 2. 3 Méri I, Beszámoló a tiszalök-rázompusztai és a turkeve-mórici ásatások eredményéről II., AÉ 1954. 138—154. és XXX. t. 2—3. 4 Szabó K.Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bibi. Hum. Hist., Bp. 1938. p. 136, 121. о. 585—586. kép 6 Kalmár J, A füleki (Filakovo) vár XV—VXII. századi emlékei. Rég. Füz. Ser. 2—4. 1959,. XXV. t. 6 Éry—Bálint, i. m. 46. o., ill. XXXII. t. 2—3. 7 Méri, i. m. XXVIII. t. 2—3. 8 KovalovszkiJ., Ásatások Csepelyen. VMMK 8.1669. 235—252. o., 248. o. 36. kép 9 Müller R, Vaseszközök Gyirmót—Sebes-tagról. Arrabona 16.1974.63—74. o., 66. o.,ill.I. t. 3. 10 Szabó K., i. m. 123. o. 588. kép; Szabó Gy, A falusi kovács a XV—XVI. században. FA VI. 1954. 123—145., 139. о., Ш. XXXV. t. 4—8; Bálint A. A középkori Nyársapát lakóházai. MFMÉ 1960—62. 62., 39—115., XXXV. t. 11 ; Müller R, i. m. 63. o. 1.1. 1. 11 Szabó K., i. m. 121. o. 584. kép 12 Bálint A., m. XXXV. t. 14. 18 Kovalovszki'j., i. m. 248. o. 36. kép 14 Szabó K., i. m. 121. o. 577—578. kép и Éry—Bálint, i. m. 39. o., ill. XXVI. t. 3. 16 Szabó Gy., i. m. XXXI. t. 7. i
