A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Régészet - Török Gyula: Avar kori temető Csengelén

A szegeccsel történt rögzítés több vascsatnál is megfigyelhető' volt; ezeknél (12,59) a szegecsek számára keskeny lemezeket hajlítottak a csatkeretre (VII. t. 21.).

14 A két övvel temetetteknél (rangosabbak) az egyik övet fém veretek díszítették. A legszebb véreteket a bolygatások során elvitték, de a megmaradtak is tájékoztatók; ritkábbak közé tartoznak a 30. és 32. sírban talált bordázott szegélyű négyszögletesek (IV. t. 9. és 22—23) és a préselt övrózsák (IV. t. 18—21). Más típusú négyszögű veretek és övrózsák voltak a 65. (VIII. t. 15—17) és 78. (IX. t. 16—17) sírban;

15 Viszonylag korai típusúak az 59. sírból való szíjvégek; két sima U-alakú (VII. t. 15. 18.) és egy csúcsosan végződő (VII. 17.); az utóbbit virágkehely motívum és pontozás díszíti.

16 Jelentősebb préselt veretek voltak még négy sírban ; ezek közül a 3-ban indadíszes nagyszíjvég és négyszögű veret (I. t. 6—10.) a 48.-ban (kifosztott) aranyfólia borítású ezüstveretek ; közöttük a kettőspajzsún a díszítő motívum az életfa termését csipegető galambpár (VI. t. 20.)

17 E sírból a nagyszíjvég stilizált állatmotívum díszítésű (VI.t.19.). A 47. sírból a griffalakos (Vl.t. 6—10.) és geometrikusdíszű (VI. 1.1—5.) veretek értékes korhatározók.

18 A 47. sír vereteivel egy időben állíthatták össze a 10. sírból előkerült övveret készletet (II. t. 1—11.), amelynek tagjai : préselt br. kisszíjvég, övrózsa, karéjos szélű kivágott közepű ezüstlemezek,

19 — a kivágások alatt aranylapokkal — és öntött(!) övforgó.

20 Kisgömbös fülbevaló volt a 32. (IV. t. 24—25.) és 59. (Vll.t. 26—27.); üveggyöngyös a 37. (V. t. 5.) és aprógömbös a 81. (IX. t. 24.); egyszerű karikatöredék a 28. sírban. Hajfonatszorító volt a 30. (IV. t. 6. 10) 47. (VI. t. 1—5.) 73. (VIII. t. 12—13.), 76. (IX. t. 3—4.) és 81. (IX. t. 26.) sírban. Egyik sem korai típusú. Legrégebbi fegyverek a 93., 94., 95., sírokban lehettek; a sírmellékletek közül csak két zabla (XIII. t. 2—3; és 23.) négy kengyel (XIII. t. 4—5 és 8—9) és egy köpűs lándzsa (XIII. t. 1.) került a múzeumba. A fenti három sírt megtaláló földtulajdonos vagy nem bontotta ki teljesen a sírokat, vagy azok a megtalálásakor már kifosztottak voltak. A kengyelek közül három korai, hosszúfülű, keleti típusú.

21 A lándzsa a gepida sírokból ismert ; közepesen széles tollú és díszítetlen, bo köpűstagú.

22 — A 10. (XIV. t. 10—13.), 47. (XIV. t. 1—4.) 48. (XIV. t. 5—9.) sírokban íjászokra utaló íjmerevítő agancslemezek voltak; ezek az enyhén szélesedő típushoz tartozók. — A 10. (II. t. 10.), 59. (VII. t. 15.) és 81. (IX. t. 27.) sírban tegezre utaló tárgy volt, de ez nem tipikus darab. — Tizenhat sírban íjászokra utaltak a nyílhegyek ; ezek közül csak a 83. sírból előkerült két nyílhegy köpűs, kéthorgas (X.t. 2-3,); a többi háromélű. 14 Csallány D., Kora-avarkori sírleletek. FA I—II. Bp. (1939) VII. tábla 30. 15 Uo. 1. sír; VII. tábla 15—17. 16 Werner, J., Nomadische Gürtel bei Persern, Byzantinern und Langobarden, 121—123. In: Accademia Nazionale Dei Lincei Roma (1974) Qu. N. 189. — Csallány D., A bizánci fémművesség emlékei I. Ant. Tan. II. Bp. (1955.) 107. III. tábla 9. 17 László, Gy., Die Awaren und des Christentum im Donauraum und im östlichen Mitteleuropa. Acta II. Congressus internationalis históriáé Salisburgo — Ratisbonensis anno 1967 celebrati (Wiesbaden) 141—152. 18 A halimbai temető benépesítési menetében mint az alsó réteg szélső sírja a 106. — préselt griffalakos övverettel — a VIII. század első felére tehető. Török Gy., Halimba VII—

IX. századi temetkezései (Sajtó alatt). 19 Kovács L, A mezőbándi ásatások. Dolgozatok IV. Kolozsvár (1913), 327 és 358. 20 Övforgó a korai préselt övveret-készletekből hiányzik; a lemezesekben ritka (Kovrig, I., Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattyán AH XL. 1963.185. sír. LI. tábla 13); a késői öntöttek között a gyakori. 21

A hosszúfülű kengyelek csengelei előzményét Csallány D. ismertette. I. m. (1939) VIII. tábla 4—5. 22 Török Gy., i. m. (1936) LIII. tábla 1—4; LVII. tábla 3. mJ%J