A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Művészettörténet - Szelesi Zoltán: A szegedi múzeum rajzművészeti gyűjteménye

a szegedi kötődésű Herman Lipót száz rajzát („Önarckép", „Férfi és női akt", „Rozika" stb.) adományozta a Móra Ferenc Múzeumnak a művész özvegye; ezeket 1980-tól tartós jellegű kiállításon mutattuk be.

14 A Budapesten élő kortárs grafikusművészek, mint többek között Szabados Árpád, (aki szegedi születésűnek mondhatja magát), továbbá a városunkban szereplő Würtz Ádám, Somogyi Győző, Banga Ferenc és mások alkotásaiból is kiváló lapokat őrzünk, melyek a Szegedi Nyári Tárlatok történt vásárlások, illetve egy-egy művész itteni önálló kiállításáról való adományozások révén váltak a Móra Ferenc Múzeum tulajdonává. Élükön áll Kass János, akinek nemcsak sikeres tárlatai voltak Szegeden, de szülővárosa iránti ragaszkodásából fakadóan életművét Szegedre kívánja hagyni. Ami a rajzművészet egyik érdekes ágát, a karikatúrát illeti, a szegedi múzeumnak országos viszonylatban is úttörő kezdeményezéseként kell az 1972/73-ban rendezett karikatúra-kiállításokat megemlítenünk. Az e tárlatokon szereplő Balázs-Piri Balázs, Brenner György, Kaján Tibor, Mészáros András, Sajdik Ferenc, Szür-Szabó József és Várnai György megvásárolt, illetve az általuk adományozott karikatúrákkal az első ilyen jellegű rajzművészeti kollekció teremtődött meg Szegeden. Végezetül — de nem uto'sósorban — említjük meg Varga Mátyást, a neves díszlettervezőt, akinek a szegedi ^képtárban volt kiállítása. TŐle tiszai témájú rézkarcokat kapott gyűjteményünk. Ő is, Kartschmar

off Lóránd és Kutassy J. Ferenc is Budapesten él. Az általuk a közelmúltban ajándékozott több mint negyven rajz s grafika között tus, akvatinta, linómetszet és rézkarcok vannak, melyek különféle tematikájúak. A jugoszláviai Andruskó Károly ugyancsak szerepelt Szegeden. Grafikai lapjai („Zentai utca", „Kanizsai részlet", „Tiszai árvíz-sorozat" I—

IV. stb.) közül negyvenet juttatott a Móra Ferenc Múzeumnak.

15 A szegedi művészektől származó és a helyi közgyűjteménybe került rajzokról, grafikákról szólva a következőket kell megemlítenünk. Az 1902-től vezetett régi múzeumi leltárkönyvben az első bejegyzésként Gabara Vince, múlt századi itteni festő Tisza Lajost ábrázoló szénrajza van feltüntetve. Tíz évnek kellett eltelnie, míg újabb rajzként Szőri József önarcképének múzeumba kerülését nyugtázták. E progresszív szellemiségű, 1914-ben hősi halált halt festőnktől származó „Alvó katona" с ceruzavázlata ismét hosszú ido után, 1970-ben lelte meg helyét múzeumunkban. Ha — e nagy ugrás után — tovább lapozzuk közgyűjteményünk régi leltárkönyvét, olvashatjuk, hogy a század végén feltűnt Tóth-Molnár Ferenc egyik krétarajzát 1913-ban vették nyilvántartásba. Életművének gazdag grafikai hagyatéka (289 vegyes technikájú rajz és grafika) szintén jóval később, 1954-ben lett állományba véve. E munkáin főleg a századfordulón élő paraszt- és kispolgárság jellegzetes figuráit karikírozta. A húszas években, Szegeden élő — később Budapestre települt — Balogh Margit ceruzavázlatait első ízben vásárolta meg a helyi városi tanács, melyek régi szegedi utcarészleteket örökítettek meg. A művésznő halála után, 1965-ben több mint száz alkotását hagyta múzeumunkra. Ennek kb. felét a rajzai teszik ki, tanulmányfejek és figurális ábrázolások. 1928 tavaszán, a sokat utazó Balázs G. Árpád grafikai lapjaival gyarapodott az akkor még szerény rajzművészeti gyűjteményünk. A harmincas években a fővárosi művészektől igyekezett a szegedi múzeum grafikai mappákat, illetve szóló rézkarcokat szerezni. Ehhez járult hozzá, hogy Ambrozovics-gyűjtemény keretében múlt századi magyar mesterek néhány szép rajza 1937-ben a múzeumba került. A közben kitört második világháború Szegeden sem kedvezett a közgyűjteményi anyag gyarapításának.Tükröződik ez abból is, 14 Szelest Z., Herman-rajzok Szegeden. Népszava, 1980. máj. 8. 15 Szelesi Z., Régi és új szerzemények [a szegedi múzeumban]. Délmagyarország, 1979. jún. 11. 369