A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - †Sárközi István: Adalékok Dénes Leó munkásmozgalmi és közéleti munkásságához

súlya is megváltozott a dolgozó nép javára. Szegeden 1949. február 5-én a Függetlenségi Népfront megalakulása alkalmából, Szeged törvényhatósági bizottsága ünnepélyes közgyűlésen új népi tanácsnokokat választott meg egyes ügyosztályok élére. Dénes Leó polgármester Sallai Ferencnét, Csűri Mihályt, Havalecz Istvánnét és Kiss Mihályt tanácsnokká, ügyosztályvezetők beiktatása alkalmából mondott köszöntő beszédében rámutatott arra, hogy „Új haladó Szeged van kialakulóban, amelynek dolgozói, parasztsága, ifjúsága kiveszi részét az új társadalom építéséből. Ezen a téren jó munkát végzünk, amikor a Függetlenségi Népfront szellemének megfelelően a nép fiait vonjuk be a közigazgatásba.

24 Szegeden is a nemzeti bizottság helyébe szervezett népfront bizottság, a Nagyszegedi bizottság összetétele is megváltozott. Tagjai lettek: ifj. Komócsin Mihály (titkár), Dénes Leó polgármester, Tombácz Imre választmányi tag, dr. Antalfy György (az MDP tagja), továbbá Miklós Pál a Nemzeti Parasztpárt részéről, Szilágyi András, Tóth Antal (alpolgármester) a Kisgazdapárt részéről.

25 Már a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt szegedi szervezeteinek egyesülése 1948 áprilisában döntő fordulatot jelentett Szegeden is a dolgozó nép hatalmának kivívásáért folytatott harcban. Dénes Leó az egyesülés előtt tagja volt a Kommunista Párt Nagy-szegedi Végrehajtó Bizottságának, a két munkáspárt szervezeteinek egyesülése után az MDP szegedi pártbizottságába is megválasztották. Az 1949 tavaszán megtartott országgyűlési képviselő-választások eredményei Szegeden is jelezték a politikai hatalomban végbement gyökeres változásokat, a dolgozó néptömegek hangulatát és törekvését. A szükségessé vált vezető tisztségviselői megbízatások felülvizsgálata Szegeden is megtörtént s Dénes Leót megerősítette tisztségében a Függetlenségi Népfront szegedi bizottsága és a közgyűlés. A népi államhatalmi rendszer kiépítése kapcsán 1950 októberében a tanácsi küldött-választások idején Dénes Leót tanácstaggá történt megválasztása után Szeged város tanácsába, majd a városi Végrehajtó Bizottság elnökévé is megválasztották, továbbá, a megyei tanács tagjává és Csongrád megye Tanácsának Végrehajtó Bizottságába is.

26 Szeged sajátosan alakuló politikai és gazdasági helyzete nem éppen irigylésre való feladatok megoldása elé állította Dénes Leót, a városi tanács vb-elnökét. Az ország második legnagyobb városa, kulturális, egészségügyi intézményekben nagy lendületnek indult fejlődése, amelyet a felszabadulás utáni években megfigyelhetünk és a sok egészséges életpezsdítő kezdeményezés megtorpanása következik be. Szegeden javultak a megélhetési viszonyok, megnövekedtek a munkaalkalmak, igazságosabb szociális viszonyok alakultak s bontakoztak ki. De bőven voltak komoly gondjai is a város vezetésének. Dénes Leó, a szegedi tanács vb-elnökének a város ipari, mezőgazdasági, közlekedési, kulturális, egészségügyi helyzetéről az 1945—1947 s az 1948—1950-es időszakról készített jelentései, beszámolói részletesen sorolják fel az eredmények mellett a gondokat is. Az 1948 novemberében a forgalomnak ünnepélyesen átadott szegedi közlekedési híd többek között azzal az eredménnyel is járt, hogy megszűnt a két városrész kettészakítottsága. Majd 1949. május 15-én megindult a villamosforgalom is a Széchenyi tér és az Űjszegedi vasútállomás között. 24 Sárközi L, Emlékezés a Magyar Függetlenségi Népfront megalakulásának 25. évfordulójára. Délmagyarország, 1974. február 2. 4. 25 Uo. 26 MFM tört. gyűjt. 80. 217. 13. 80. 216. 50. Megbízólevél Dénes Leónak, a Csongrád megye Tanácsába történt delegálásáról. 347