A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - †Sárközi István: Adalékok Dénes Leó munkásmozgalmi és közéleti munkásságához

eló'ször megnyílt reprezentatív fényképkiállításon mutatták be a Szovjetunió társadalmi vívmányait, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta megtett fejló'dését.

20 A Magyar—Szovjet Műveló'dési Társaság első nagy vidéki kongresszusa Szegeden volt 1946 júliusában. Mint a Démagyarország 1946. július 30. száma beszámol erről, a Társaság országos vezetői is Szegedre érkeztek és részt vettek annak a nagygyűlésén és a Dóm téren megrendezett díszhangversenyen. A Széchenyi moziban megtartott díszgyűlésen pedig megjelentek között volt Rusznyák István professzor, a Társaság országos elnöke, Nagy Miklós kultusz-államtitkár, Ortutay Gyula miniszter, Hont Ferenc, a Színművészeti Főiskola igazgatója, Hay Gyula országgyűlési képviselő, Szemerédy Oszvald, a Társaság főtitkára, a Szegeden állomásozó szovjet katonai küldöttség élén Hajtovics gárdaezredes városparancsnok-helyettes, Dénes Leó polgármester, a társaság szegedi elnöke.

21 Külön fejezetet lehetne írni Dénes Leónak a magyar—szovjet barátság fejlesztésében s ápolásában kifejtett munkásságáról. Érdemes lenne feldolgozni a „Szovjetunió magyar barátainak" a Magyar—Szovjet Társaság szegedi és Csongrád megyei működésének történetét. Számos elismerő oklevél, kitüntetés tanúsítja, hogy élete végéig tagja volt a MSZBT—MSZMT Országos Elnökségének. Jelentős érdemei fűződnek ahhoz, hogy Szeged és a megye lakossága a felszabadulás utáni években egymás után ismerkedett meg a legkiválóbb szovjet művészeti együttesek előadásában a Szovjetunió népeinek zenéjével, táncaival s művészeivel, majd tudósaival is. 1946 őszén fotókiállításon mutatták be, első nagyszabású kiállítás keretében a Szovjetunió népeinek életét, s haladását. Neves szovjet kulturális és művészeti küldöttség tagjaként már 1949-ben februárban Szegeden is bemutatkozott a világhírű szovjet balerina, Ulanova. Két évvel később a Mojszejev állami népi táncegyüttes, 1951. áprilisában és 1954-ben, a Szvesnyikov kórus mutatta be Szegeden és megyénkben a Szovjetunió népeinek művészetét. A Moldáviai Állami Népi Együttes 1956 márciusában mutatkozott be dalaival és táncaival. De Szeged művészetkedvelő közönsége gyönyörködhetett Igor és Dávid Ojsztrah hegedűművészek tolmácsolásában előadott klasszikus zenében. Szeged városi vezetése, élén Dénes Leóval, nagy erőfeszítéseket tett, hogy minél több barátot szerezzen a szomszédos népek körében. Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia állami és népi öntevékeny művészeti együttesei, kórusai és tánccsoportjai jöttek el Szegedre. A Szlovák Állami népi ének és tánckar 1951 augusztusában, a lengyel Mazovse népi ének és tánckar 1952-ben mutatkozott be Szeged baráti és művészetkedvelő közönsége előtt. Dénes Leónak nagy érdemei voltak abban, hogy a Magyarországra látogató művészeti együttesek és művészek Szegeden is felléptek. Később, 1957 után, amikor ő irányította az Országos Kultúrkapcsolatok Intézetének tevékenységét, minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy a világhírű művészeti együttesek útitervéből és programjából Szeged ne maradjon ki. Az 1946—49-es időszakban dr. Zöld Sándorral, a párt Nagy-szegedi bizottságának titkárával nagyszerű terveket dolgoztak ki a város kulturális, tudományos életének a fellendítésére is. 1948-ban azt tervezik, hogy Szegeden megrendezik a Dunamenti népek kultúrájának fesztiválját. Ennek pénzügyi feltételeit azonban nem tudták akkor biztosítani. Nevezetes esemény volt a „Demokrácia Kultúrnapjai Szegeden" kulturális rendezvénysorozat, 1946. október 23—26. között Dénes Leó volt ennek kezdeményező20 MFM. Dénes Leó hagyaték. 80. 219. 2. 1 lap terjedelmű, valószínű 1960. márciusában írott visszaemlékezés, a lap hátlapján „Hernádi elvtársnak" címzés. 21 Délmagyarország 1946. július 30. 2. 343