A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - †Sárközi István: Adalékok Dénes Leó munkásmozgalmi és közéleti munkásságához

A felszabadított Szegeden egymás után jöttek létre a népi demokratikus szervezetek, elsőként a szakszervezetek szerveződtek újjá, 1944 december első napjaiban a szegedi írók, művészek szabad szakszervezete, majd az első napokban megalakult a Kommunista Ifjúsági Szövetség s 1945. január 7-én a MADISZ, az Antifasiszta Nőszövetség és más szervezetek. Dénes Leó sokrétű feladatai mellett nagy fontosságot tulajdonított annak, hogy Szeged népe, a lakosság legkülönbözőbb rétegei mielőbb megszabaduljanak a fasizmus huszonöt éve alatt terjesztett soviniszta nacionalizmustól, hogy népünk helyesen ismerje meg a Szovjetunióban végbement szocialista társadalmi haladás vívmányait és a szovjet Vörös Hadsereg történelmi érdemeit Magyarország felszabadításában. A kommunista párt szegedi szervezetének vezetőségével összhangban Dénes Leó és mások elhatározták a szovjet és a magyar nép barátságának kibontakoztatását és erősítését s annak szüntelen ápolását hivatott szervezet megalakítását. Erre emlékezvén 1960-ban(?) egy részben gépelt, részben kézírású visszaemlékezésében írta Dénes Leó a következőket: „Régi munkásmozgalomban résztvett elvtársak összejöttünk és elhatároztuk, hogy amit eddig csak szívünk mélyén éreztünk és ápoltunk az elnyomatás hosszú éveiben, — most legálisan is megalakítjuk a „SZOVJET BARÁTOK SZEGEDI TÁRSASÁGÁT." Az országban először 1944. november elején kezdte meg működését, míg 1945. májusában mint Magyar—Szovjet Művelődési Társaság folytatta munkáját."

18 Megemlíti, hogy szép helyiséget is kapott a szervezet. 1954 júniusában készült fényképek kerültek elo Dénes Leónak a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába került hagyatékából, amelyből megtudjuk, hogy a Dugonics tér 9—11. számú épületben volt a szervezet székháza. 1954 júniusában emléktáblát helyeztek el az épület falán s az ünnepi megemlékezés alkalmával Dénes Leó mondott beszédet. A Szovjetbarátok Szegedi Társasága, s az MSZT szegedi csoportjának első választott tisztségviselőinek, díszelnökségének, vezetőségének tagjairól készült korabeli névjegyzék is előkerült Dénes Leó hagyatékából. Két díszelnöke volt a szegedi csoportnak: Hajtovics alezredes városparancsnok és Ortutay. Gyula személyében. A szervezet elnökévé Dénes Leót választották meg s e tisztséget 7 éven át töltötte be. Az elnökség tagjává választották Tombácz Imre nemzetgyűlési képviselőt, Antalfy György helyettes^ polgármestert, Pálfy Györgyöt, dr. Sáfár Imre orvos alezredest. Beretzk Péter MÁV főorvost, Őrley Zoltánt, Dr. Zápori Dezsónét és Vörös József főispánt. Titkárok : Dániel György hírlapíró és Nagy Lajos. Vezetőségi tagok voltak még: Darázs Erzsébet tanárnő, Zápori Dezső orvosegyetemi tanársegéd, továbbá dr. Donászy Kálmán kultúrtanácsnok s a csoport háznagya dr. Gönczy Pál, a tudományegyetem gazdasági igazgatója. Az alapítótagok között volt Gombkötő Péter, Péter János és Komócsin Antal.

19 1948-tól titkár Rudas László, 1952-től Pásztori Béláné pedagógus. A vezetésben részt vettek a város köztiszteletben álló polgárai, a politikai, kulturális és gazdasági élet jeles képviselői. 1945-ben megalakultak a csoport szakosztályai : az orvosi, a jogi, a pedagógus, a sajtó és színházi szakosztály, amelyek azt a közös célt tűzték maguk elé, hogy a magyar nép minden rétegével megismertessék a Szovjetunió népeinek kultúráját, művészetét, tudományos eredményeit. Nagy segítséget nyújtottak e munkában a Szovjetunióból hazatért egykori emigránsok és köztük is kiemelkedően sokat vállalt a Szovjetunió iránti baráti kapcsolatok ápolásában — 1945—46-os években — Balázs Béla, Szeged szülöttje, 18 Uo. 7. lap. A szövegben említett hivatkozás egy, a korábbi években megírt visszaemlékezés része, amelyet bizonyos pontosítással és rövidítve közölt a Tiszatáj 1970. XXIV. évf. 6. sz. : Dénes L., Emlékeim a nagy jelentőségű sorsfordulóról. Huszonöt év történelem 556. 19 MFM tört. gyűjt. 80. 219. 1. Dénes Leó hagyaték. m