A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - †Sárközi István: Adalékok Dénes Leó munkásmozgalmi és közéleti munkásságához

betöltött közéleti munkásságáról, ennek kapcsán készült jelentések, beszámolók Szeged gazdasági, politikai, szociális helyzetéről, városfejlesztési tervekről, elképzelésekről, különböző újságokban és folyóiratokban közölt írásai, továbbá a tevékenységéről megjelent írások, fényképek bö forrásul szolgálhatnak Dénes Leó életútjának bemutatásához. Mindezeken túl élhettem a személyes ismeretség nyújtotta lehetőségével, szóbeli és írásbeli közlésekkel, amelyeket élete utolsó éveiben kérésemre adott. Támaszkodhattam még élő harcostársainak, munkatársainak és közeli ismerőseinek szóbeli és írásos közléseire is. Mindezek ellenére adódnak s adódhatnak még nem eléggé tisztázott részletek. Mint például az, hogy miért Szegeden telepedett le 1923-ban Csehszlovákiából történt hazatérése után? Vagy az, hogy az 1956. évi ellenforradalom alatt a VB elnöki tisztségéből történt eltávolítása miért nem nyert rehabilitációt, miért nem került vissza állásába az ellenforradalom leverése után. Erre csak részben elfogadható magyarázatokkal találkoztam. További kutatás igényével Dénes Leó életútjának bemutatása így is gazdagítja Csongrád megye és Szeged munkásmozgalmának írott történetét. DÉNES LEÓ MUNKÁSMOZGALMI TEVÉKENYSÉGE A FELSZABADULÁS ELŐTT Dénes Leó 1897. május 16-án született a Nógrád megyei Mohóra községben. Édesapja Rottman Sándor doktor körorvos volt, aki Mikszáth Kálmánt is gyógyította. Az anya (született Ülner Ilona) korán özvegyen maradt s Leó fia akkor még csak nyolc éves volt. Férje halála után az anya varrásvállalásból élt, gyermeke taníttatását is így tudta biztosítani. Az apa halála után rövid ideig Pásztón laktak, majd Budapestre költöztek. Érettségi oklevele tanúsítja, hogy Budapesten Dénes Leó a VI. kerületi Felsőkereskedelmi Iskolát elvégezve könyvelői s fatechnikus szakképzettséget szerzett, 1914-ben. A középiskolai tanulmányai közben kapcsolatba került a Galilei Körrel, tagja lett, részt vett szemináriumain, előadásain s politikai vitáiban. A Galilei körben megismerkedett a tudományos szocializmus elméleti tanításaival, amelyek egész életére megalapozták politikai gondolkodását és cselekvését. A szocialista társadalmi rendszer és a tudományos szocialista elmélet iránt való érdeklődésének felkeltésében és megismerésében sokat segítettek neki középiskolai tanárai; a marxista közgazdász Varga Jenő, à szocialista tanító és újságíró Somogyi Béla, Varjas Sándor és Fülöp Zsigmond. , • Az 1914—1918 között, az I. imperialista világháború alatt, katonai szolgálatra hívták be és az olasz fronton harcolt. Onnét 1918. őszén zászlós rendfokozatban érkezett vissza, Budapestre. A három évig tartó frontkatonai szolgálat alatt a katonákkal beszélgetve és ismerkedve, tovább erősödött benne a felismerés a magyarországi társadalmi rendszer igazságtalanságáról, és az imperialista háború jellegének megértése egyre közelebb vitte az igazi forradalmi erőkhöz, a kommunistákhoz. Budapesten lett tagja a Kommunisták Magyarországi Pártjának 1919 januárjában. A proletárhatalom kivívása idején Budapesten tartózkodott. A Forradalmi Kormányzó Tanács felhívására önként jelentkezett a Vörös Hadseregbe, a proletár állam védelmére a belső és külső intervenciós erőkkel szemben. A Ganz-vagongyári Vasas hadosztály 4. ezredének III. zászlóaljába osztották be. Részt vett az északi hadjáratban s az ottani harcok idején mint parancsnok ismerkedett meg Münnich Ferenccel és Landler Jenővel. * •• Az Északi-hadjárat alatt részt vett a csatái, a bodrogközi, a Nagyhát-Léva körüli harcokban, Vis községnél a nagy tiszai átkelésben, a román burzsoázia területrabló intervenciójának visszaszorítására indított ellentámadásban. 326