A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - Sipos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány megalakulása

lépjen.

48 Gömbös ezt Bethlenhez írt nyílt levelében jelentette be. Ebben rámutatott, hogy „...gróf Andrássy és környezete elsó'sorban azért foglalt kinevezésem ellen állást, mert a királykérdésben elvi ellentétek vannak közöttünk. De én értem őket. Ők egyszerűen nem akarhatnak a belügyi államtitkári állásba olyan politikust, aki eddigi puccsjátékaikat ismerve, mindenesetre mindent meg fog tenni hasonló kísérletek meggátolására és a jelenlegi nemzetgyűlés többsége által képviselt és a 1920. évi I. tc-ben lefektetett jogrend fenntartására." Figyelmeztette a kormányt, hogy a legitimisták ellene intézett támadása csak kiindulópontja azoknak az áskálódásoknak, amelyeket az említett társaság még ma is zavartalanul folytat.

49 Gömbösnek annyiban igazga lett, hogy Beniczky április 20-án a nemzetgyűlésben bejelentette, mentelmi jogának a kormányzó általi megsértését, mert március 28-án IV. Károlyhoz történő utazás közben letartóztatták. És ezzel kapcsolatban megjegyezte : olyan „országban élünk, amelyben a világnak leggyávább és a világnak legbornírtabb katonai diktatúrája uralkodik". A Kisgazdapárt nagy felháborodással követelte rendreutasítását, Tomcsányi igazságügyiminiszter magára vállalta a felelősséget letartóztatásáért, Bethlen pedig visszautasította a katonai diktatúra vádját.

50 Beniczky felszólalása nagy politikai vihart kavart. A Kisgazdapárt esti értekezletén a szabadkirályválasztók — elsősorban Gömbös és Rubinek István — hevesen támadták Beniczkyt és a legitimistákat. A párt megbotránkozását fejezte ki Beniczky beszéde miatt, amelyben „úgy az államfőt mint a nemzeti hadsereget sértő kijelentésekkel illette". Dömötör Mihály indítványára a jelenlevők kimondták, hogy a párt „IV. Károly bejövetelével kapcsolatosan az 1920. évi I. tc.-ben lefektetett törvényes és alkotmányos jogrend ellen irányuló támadás megtorlása, a megkísérelt államcsíny összes részeseinek kinyomozása és törvényes felelősségrevonása céljából a kormány részéről az erélyes lépések azonnali megtételét feltétlenül kívánja". Nagyatádi Szabó azonban mérsékletre intette a pártot, tanácsára úgy döntöttek, hogy a határozatot bemutatják a miniszterelnöknek és a párt további lépéseit válaszától teszik függővé.

51 A nemzetgyűlés április 21-i ülésén Rassay, a liberális szabadkirályválasztók ellenzékének vezére szintén a puccskísérlet előkészítőinek, résztvevőinek szigorú megbüntetését követelte. A többi felszólaló — Andrássy, Beniczky, Tomcsányi és Tasnádi Kovács József — is foglalkozott a király kérdéssel. Ez a legitimisták és a szabadkirályválasztók, ill. a KNEP és a Kisgazdapárt közötti ellentétek ismételt kiéleződését vetítette előre. Ezért Bethlen a programvita megszakítását és a pénzügyi javaslatok tárgyalását kérte a nemzetgyűléstől, amit a többség elfogadott.

52 Ugyanakkor kérte a Kisgazdapártot, hogy Beniczky ügyében tanúsítsanak tartózkodó magatartást s a mentelmi bizottság határozata előtt semmilyen irányban ne foglaljanak állást. A párt elfogadta ezt, amihez hozzájárult az is, hogy Beniczky és Szmrecsányi kiléptek a KNEP-ből. Erre pedig azért került sor, mert — Gömbös visszalépése után — a KNEP többsége, Andrássy vezetésével a kormány mögé állt és nem helyeselte Beniczky fellépését. A pártvezetőség arra az álláspontra helyezkedett, hogy Beniczky bejelentése nem politikai, hanem jogi kérdés, tehát nincs ok a párt állásfoglalására, hanem be kell várni a mentelmi bizottság határozatát.

53 Bethlennek 48 E tárgyalásokról ld. a 8 Órai Újság, 1921. ápr. 20. 1. és a Szózat, 1921. ápr. 20. 3. 49 Gömbös levelét 1. Pesti Napló, 1921. ápr. 20. 1—2. 50 Nemzetgyűlési Napló, IX. köt. 289. 51 Új Barázda, 1921. ápr. 21. 1. 62 Nemzetgyűlési Napló, IX. köt. 230—252. 63 Magyarság, 1921. ápr. 22. 1. 322