A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - Sipos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány megalakulása

amely eddig félreállt" — az uralkodó osztályok nemzetgyűlésen kívülrekedt csoportjaira gondolt — és felhívta Őket, hogy vegyenek részt az egység megteremtésében.

43 A Kisgazdapártban látták a Bethlen programja és saját követeléseik közötti különbségeket. A liberális szabadkirályválasztók (Hencz, Rupert és Lipták) egyáltalán nem bíztak Bethlenben. Kilépéssel fenyegetőztek, ha a párt feltétlen bizalmat szavaz a kormánynak.

44 Ennek a helyzetnek tudható be, hogy Hermann Miksa — Bethlen programbeszédére válaszolva — a párt nevében bejelentette: „...fenn akarjuk tartani magunk számára a bírálat jogát arra az időre, amikor ez a kormányprogram törvényjavaslatok alakjában konkretizálva fekszik előttünk, mert ez a konkrét forma lesz döntő arra nézve, hogy milyen magatartást kövessünk a közeljövőt illetőleg". A továbbiakban rámutatott, hogy a párt a szabadságjogok megvédelmezésének alapfeltételeit abban látja, hogy „a törvényhozás megkonstruálásában, tehát a választói jog megteremtésében is fenntartsuk azt a demokratikus irányzatot, amely a modern kor követelménye"

45 — vagyis állást foglalt a választójog korlátozásával szemben. Kijelentette: „pártunk csak azt az irányzatot fogja támogatni, amely rendíthetetlenül és tántoríthatatlanul ragaszkodik az 1920. évi I. tc.-hez ...Amilyen megnyugvással vettük tehát egyfelől a kormányelnök úr kijelentéseit az 1920. I. te. értelmezéséről és magyarázatáról, éppolyan határozottsággal kell kijelentenünk, hogy az ezen értelmezéshez való ragaszkodás együttműködésünk alapvető feltétele." Az alkotmányjogi reformokról pedig úgy nyilatkozott, hogy „...mi az összes institúciókban annak a demokratikus szellemnek megtestesülését akarjuk látni, amelynek képviseletére a nép minket ide küldött." Megállapította: „A földreform kérdése mai stádiumában pártunkban még nyugtalanságot kelt. Mi nem látjuk azt a határozott irányt, amely a törvényben lefektetett elvek gyors keresztülviteléhez vezetne. Követeljük, hogy minden halogatás nélkül ez a kérdés olyan megoldásra vitessék, mint aminőt a törvény megkíván, mert ez egyik alapfeltétele annak, hogy népünk szélesebb rétegeiben a társadalmi béke bekövetkezzék. Hasonlóképpen vagyunk a szabadforgalom kérdésével is." Az ellátatlanokról a kormány az egyenlő teherviselés elve alapján gondoskodjék.

46 A párt szónoka tehát nem kritizálta ugyan Bethlen programját, de rámutatott a konszolidációval kapcsolatos elképzeléseik különbségeire. A párt állásfoglalása erőt, magabiztosságot sugárzott, azt, hogy Nagyatádiék nem adták fel alapvető programpontjaikat. Öntudatosan képviselték azokat, mert bíztak nemzetgyűlési többségükben, úgy gondolhatták, hogy az egyes törvényjavaslatok tárgyalásánál is elérhetik céljaikat. Arra az esetre pedig, ha Bethlen majd nem volna hajlandó engedni, megbuktatásához is elég erősnek érezték magukat. A disszidensek nevében Fáy Gyula kijelentette : „Mi e program elé bizalommal tekintünk, sőt azt a magunkénak valljuk" és támogatásukról biztosította a kormányt.

47 A KNEP részéről senki nem szólt a miniszterelnök expozéjához. Ezzel figyelmeztették Bethlent, hogy Gömbös kinevezése esetén a párt nem támogatja. Ez volt a témája a nemzetgyűlés előtt lezajlott Andrássy—Nagyatádi Szabó és az utána megtartott Andrássy—Gömbös tanácskozásnak is. Ezután a kormány tagjai értekeztek, amelybe bevonták Gömböst is, akit sikerült rávenni, hogy az államtitkári jelöltségtől vissza43 Bethlen programbeszédét 1. Nemzetgyűlési Napló, IX. köt. 1921. ápr. 19. 184—193. és Bethlen István gróf beszédei és írásai. 1. köt. Bp. 1933. 154—168. 44 Világ, 1921. ápr. 19. 2. 45 Világ, 1921. ápr. 20. 1. 46 Nemzetgyűlési Napló, IX. köt. 193—197. 47 Uo. 197—198. 321