A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - Sipos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány megalakulása

tehát a kormányalakítás érdekében le kellett mondania arról, hogy még a kormány kinevezése eló'tt összekovácsolja az egységes pártot. Ugyanakkor a megfogalmazás jelezte, hogy a miniszterelnök annak létrehozásáról nem mondott le. A kormány gyors megalakítása meglepte a pártokat és a közvéleményt. Nem értették, hogyan tudta Bethlen 24 óra alatt megoldani a kormányválságot, amit Teleki egy hét alatt képtelen volt? Ennek három lényeges oka volt. Az első", hogy Teleki megbeszélései közben „a legnagyobb csendben Bethlen is folytatott tárgyalásokat". 13-án már „kész listája és programja volt arra az esetre, ha Teleki vállalkozása nem sikerül".

15 A második: Bethlen felhasználta Teleki tárgyalásai eredményeit és a pártok nemzetgyűlés feloszlatásától való félelmét. A harmadik: Telekitől eltérő taktikával és módszerrel oldotta meg feladatát. Mindössze a három pártvezérrel és a kabinetjébe kiszemelt politikusokkal tárgyalt. Nem ismerte el az egyes csoportoknak azt a jogát, hogy minisztereket és államtitkárokat jelölgessenek. Ezzel tüntetőleg tudtukra adta, hogy nem óhajt tőlük függni. Nem nyilatkozott kötelező formában, hogy elfogadja-e a Kisgazdapárt ismert követeléseit.

16 Hogyan fogadták a pártok a Bethlen-kormány megalakulását? A disszidens képviselők egy része (Pallavicini György őrgróf, Putnoky Móric, Karafiáth Jenő, Gyömrey György, Tarányi Ferenc, Ruprecht Olivér, Fáy Gyula és Magyar Kázmér) és a Kisgazdapárt Gömbös-csoportjába tartozó Széchenyi Viktor gr., Hír György és Hegedűs György április 14-én délben értekezletet tartottak és elhatározták, hogy az új kormányt bizalommal fogadják és támogatásukról biztosították. A magyar uralkodó osztályok nemzetgyűlésen kívülrekedt, volt munkapárti csoportjai szintén örömmel fogadták Bethlent. Sajnálták, hogy nem egységes párti alapon kezdte meg tevékenységét, de hangsúlyozták, hogy „lelkes és önzetlen katonák gyanánt fogjuk követni".

17 Remélték, hogy a kormány politikáját elsősorban Bethlen, Ráday és Bánífy fogja meghatározni. Egységes, céltudatos és nagyszabású politikát vártak „olyan kezdeményezéseket és reformokat, amelyek állami és társadalmi újjászületést jelentenek". Tudták, hogy a forradalmak előtti politikát „nem lehet és nem is szabad feltámasztani", de szerintük az ellenforradalmi atmoszféra helyett szükség volt a régi szellemre, a konzervatív szabadelvűségre.

18 A kormányválasztásról Nagyatádi Szabó 14-én délelőtt tanácskozott a Kisgazdapárt Rubinek csoportjával (kb. 10 fő).

19 Az új kormány névsorának nyilvánosságra hozatala után — 14-én este — a Kisgazdapártban a hangulat nem volt egységes. A kormány összetétele úgyszólván senkinek sem tetszett; „de míg Nagyatádi Szabó bizalmas hívei a kormány új tagjaiban a jogrend megszilárdításának és a közszabadságok helyreállításának garantálását látták", addig az újkonzervatívagráriusok, különösen annak Őrífy—Schandl—Vasadi Balogh csoportja (közülük Sokorópátkai Szabó István, Patacsi Dénes és Wéber János voltak a leghangosabbak), és a liberálisok (Gaál Endre ,Dömötör Mihály) a kormány összeállítását és főleg Ráday belügyminiszterségét kifogásolták.

20 Azzal próbáltak hangulatot kelteni Bethlen és a vele szolidáris Nagyatádi Szabó ellen, hogy a kabinet tagjainak kiválogatásánál nem volt tekintettel a parlamentáris viszonyokra és a pártok erőviszonyaira s, hogy a legfontosabb hatalmi tárcát éppen párton kívül álló politikus, gróf Ráday kapta. A liberálisok hangoztatták, hogy Ráday ellenzi a közigazgatási 18 OL Kozma-iratok. Uo. 16 Magyarság, 1921. ápr. 14. 1. és Az Újság, 1921. ápr. 15. 1. 17 8 Órai Újság, 1921. ápr. 15. 1. és a Budapesti Hírlap, 1921. ápr. 15. 1. 18 8 Órai Újság, 1921. ápr. 16. 1. 18 Magyarország, 1921. ápr. 15. 1. í0 Pesti Napló, 1921. ápr. 15. 1. 315