A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - Sipos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány megalakulása

Április 8-án Horthy fogadta Nagyatádi Szabót és megígérte, hogy az igazságügyi- és a földművelésügyi tárcák mellé a párt megkapja még a belügyit és a közélelmezésit, Gratz pedig kimarad az új kormányból.

4 Ugyanakkor nyilvánosságra hozták, hogy gr. Sigray Antal Nyugatmagyarország kormánybiztosa, gr. Károlyi József Fejér megyei, gr. Cziráki József Vas megyei főispánok és báró Lehár Antal a szombathelyi katonai körlet parancsnoka — ismert legitimisták — benyújtották lemondásukat. Késmárky Dezsó't, a szombathelyi rendőrkerület vezetőjét pedig a belügyminiszter felmentette állásából.

5 Mindezek hatására a Kisgazdapárt — belső harcok és a Bethlennel folytatott sikertelen tárgyalások után (aki csak az egységes párt létrehozása után akarta vállalni a miniszterelnökséget) — 11-én elfogadta, hogy újból Teleki alakítson kormányt. Feltételeikben azonban megállapították, hogy a párt a szabadkirályválasztás álláspontján áll, de a kormányalakítás megkönnyítése miatt ennek megvalósítását elhalasztották. Követelték az alkotmányrevízió keretébe tartozó törvényjavaslatok sürgős megtárgyalását, mégpedig a következő sorrendben : közigazgatási, választójogi reform, a felsőház szervezetének reformja és az állami főtényezők (király és országgyűlés) egymáshoz való viszonyának rendezését. Követelték, hogy a sajtótörvény megalkotásával a sajtószabadságot állítsák helyre, sürgették a mezőgazdasági termékek szabadforgalmának bevezetését és a földbirtokreform gyors végrehajtását. Ragaszkodtak ahhoz, hogy Teleki IV. Károly kiáltványának megjelentetésével kapcsolatban magyarázkodó nyilatkozatot tegyen.

6 Április 12-én Teleki és Andrássy elfogadták a Kisgazdapárt feltételeit. Megállapodtak Nagyatádi Szabóval, hogy a Kisgazdapárt és a KNEP támogatja az új Teleki-kormányt. Megegyeztek, hogy az újjáalakuló kormányban közélelmezési miniszter Mayer János, a Kisgazdapárt elnöke lesz, a külügyminisztériumot pedig ideiglenesen Teleki fogja vezetni. A KNEP kívánságára Benárd Ágoston népjóléti és munkaügyi miniszter helyett Bernolák Nándort jelölték. Nem tudtak viszont megegyezni a belügyminiszter személyében. A Kisgazdapárt többsége Gaál Gaszton földbirtokost, a párt egyik alelnökét szerette volna, akit Teleki — a KNEP keresztényszocialista szárnyának tiltakozása miatt — nem fogadott el. Ő dr. Kószó István jogásznak, a Kisgazdapárt szegedi képviselőjének ajánlotta fel a belügyi tárcát. Kószó azonban — a párt liberális csoportjának követelésére — csak úgy akarta vállalni a belügyminiszterséget, ha garanciát kap a közigazgatási reform végrehajtására. Ezt pedig abban látta, hogy minden egyes pénzügyi javaslat megtárgyalása után egy közigazgatási vagy alkotmányjogi javaslatot tárgyal a nemzetgyűlés. Teleki viszont csak a legsürgősebb pénzügyi javaslatok megtárgyalása után tartotta lehetségesnek a közigazgatási és választójogi reformok nemzetgyűlési vitáját. Ezért a belügyi tárca betöltésére nézve nem történt döntés, azt másnapra halasztották.

7 Miért nem tudott Teleki e kérdésben megegyezni a Kisgazdákkal ? A közigazgatási és a földbirtokreform közeljövőben történő megvalósítása és az általános, titkos választójog fenntartása ellentétben állt a magyar uralkodó osztályok érdekeivel. E követelések megvalósítása ugyanis a Kisgazdapárt (és a mögötte álló gazdag közép- és kisparasztság) további gazdasági és politikai megerősödését, illetve hatalomból való nagyobb részesedését eredményezte volna. Ennek következménye pedig a társadalom és a közélet demokratizálódása lehetett. Kulcsfontosságú kérdésről volt tehát szó, amely az ellenforradalom konszolidációjának lényegét érintette. * Űj Barázda, 1921. ápr. 9. 1. 6 OL Minisztertanácsi jkv. 1921. ápr. 8. és Új Nemzedék, 1921. ápr. 9. 2. 8 Világ, 1921. ápr. 12. 1. 7 Világ, 1921. ápr. 14. 1. 312