A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)
Újkori történet - Sipos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány megalakulása
A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1980—81/1 A KISGAZDAPÁRT ÉS A BETHLEN-KORMÁNY MEGALAKULÁSA SIPOS JÓZSEF (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Az ellenforradalom konszolidációjának második — sikeres — szakasza gróf Bethlen István miniszterelnök kinevezésével bontakozott ki. Ezért a Bethlen-kormány megalakulását, programját minden e korszakkal foglalkozó történeti szakirodalom tárgyalja. 1 Mégsem ismerjük pontosan Bethlen hatalomra kerülésének körülményeit, a kormányalakítással kapcsolatos tárgyalásokat és a pártok állásfoglalásait, amelyek pedig befolyásolták az új miniszterelnök programját. Ezúttal e kérdéseket vizsgálom. Elsó'sorban a Keresztény Kisgazda- és Földművespárt (továbbiakban — Kisgazdapárt) politikai-taktikai lépéseit, követeléseit és azok Bethlen programjában való tükrözó'dését. ELŐZMÉNYEK Mint ismeretes, 1921 március végén IV. Károly volt osztrák császár és magyar király kísérletet tett a hatalom visszaszerzésére, amely azonban a bel- és külpolitikai erőviszonyok következtében sikertelenül végzó'dött. 2 Ennek belpolitikai következménye a szabadkirályválasztók és a legitimisták közötti ellentétek kiélezó'dése volt, ami a Teleki-kormány válságba kerülését eredményezte. A restaurációs kísérlet meghiúsításában jelentó's szerepet vállaló Kisgazdapárt — az antanthatalmak tiltakozását is felhasználva — arra törekedett, hogy a kompromitálódott legitimistákat (a hatalom tradicionális birtokosait) kiszorítsa a hatalomból, az 1920 végétől elveszített pozícióit a kormányban visszaszerezze és legfontosabb programpontjait azzal elfogadtassa. Lényegében ezt a célt szolgálta az is, hogy április 7-én — miután Teleki közzétette IV. Károly nemzethez intézett nyilatkozatát — a párt miniszterei, Nagyatádi Szabó István és Tomcsanyi Vilmos Pál bejelentették a miniszterelnöknek, hogy „ha a kormány eddigi összeállításában maradna meg, úgy kénytelenek volnának lemondani". Ennek következtében (Gratz Gusztáv külügyminiszter már 4-én lemondott) Teleki benyújtotta Horthynak a kormány lemondását. A kormányzó azonban a kül- és belpolitikai helyzetre való tekintettel a lemondást nem fogadta el. Kérte, hogy a kormány maradjon a helyén, és a lemondást csak akkor fogadja el, — mondotta — ha az új kabinetet egyúttal 24 órán belül ki is nevezheti. 3 1 A témát érintő marxista munkák közül az alábbiakat emelem ki: Nemes D., Az ellenforradalom története Magyarországon. 1919—1921. Akadémiai, 1962.; A fasiszta rendszer kiépítése és a népnyomor Magyarországon. 1921—1924. Szerk. és a bev. tanulmányt írta : Nemes D. Szikra, 1956. ; Pándi L, Osztályok és pártok a Bethlen konszolidáció időszakában. Bp. 1966, Kossuth, 250. 2 Juhász Gy., Magyarország külpolitikája 1919—1945. Bp. 1969. Kossuth 374.; Pölöskei F., Horthy és hatalmi rendszere (1919—1922). Bp. 1977, Kossuth, 222. 3 OL Minisztertanácsi jkv. 1921. ápr. 8. 311
