A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - Halmágyi Pál: Makó város francia megszállása (1919)

összeköttetést tartottak fenn a Vörös Hadsereggel, s a város kiürítése „lehetőségét nyújtja localis forrongásnak."

24 Tarnayék Szegeden tárgyaltak Károlyi Gyula kormányelnökkel is, aki átérezte nehéz helyzetüket, de konkrét segítséget még ígérni sem tudott. Charpy francia tábornok pedig azt hozta tudomásukra, hogy „... a Maros jobb partjának, azaz; Makó környékének megszállása is már hatalmikör túllépés volt az ő részükről, amihez nem volt meg a jogosultságuk. Az ideiglenes megszállás Paris tudta és engedelme nélkül történt." Éppen ezért „... mihelyt a románok készeknek és képeseknek mutatkoztak ezen területek megszállására" ezen óhajuknak engedniök kell.

25 Kiszomboron Destezet ezredes ehhez hasonlóan azt közölte a polgármesterrel, hogy „... a kivonulási parancsot a konstantinápolyi főhadiszállásról kapták és azon nincs módjukban változtatni."

26 Az ezredes látva azonban a polgárság nyugtalanságát, saját felelőségére egy 30 főből álló egységet küldött át Makóra a kiszombori 81. gyalogezredből a rend megőrzésére mindaddig, míg a román megszállás be nem fejeződik.

27 A francia csapatok június 15-én, vasárnap vonultak ki a városból. Vasárnap délután a 210. gyalogezred labdarúgó-válogatottja még barátságos búcsúmérkőzést játszott a Maros-parti pályán a Makói Atlétikai Klub csapatával, melyet nagyszámú közönség tekintett meg. [Erős és jó játék után 3—3 végeredmény alakult ki.] Kivonulásuk alkalmából a francia tisztek elköszöntek a város polgáraitól a vasárnapi újságban. E kis köszöntőben Maurice Rousseau őrnagy "őszinte rokonszenvvel,, távozott megígérve, hogy elviszi „a messzi Franciaországba Makó és Magyarország jó hírét".

28 Két napig tartózkodott a városban a 30 főnyi francia különítmény. 1919. június 17-én, kedden Mezőhegyes felől bevonult a városba Rambela György őrnaggyal az élen a román katonaság és kezdetét vette Makó román megszállása. A francia megszállás a város régi, ill. ellenforradalmi vezető körei és polgársága számára a proletárdiktatúra után kívánatos volt, mert biztosította uralmukat és hathatós segítséget adott a megtorláshoz. A városi szegénységnek azonban ez a megszállás testesítette meg a munkáshatalom eltiprását, a kommunistaüldözést. Mindezekre figyelemmel lehet és kell értékelni a francia katonai megszállást, melynek lényege a polgári rendszer, s az annak megfelelő politikai berendezkedés biztosítása volt. IRODALOM Petrovics György: (1921), Az októberi forradalom és idegen megszállás Makón Válogatott dokumentumok Csongrád megye munkásmozgalmának történetéből : 1917—1919. [Továbbiakban: Vál. dok.] (Szerk.: Gaál Endre Szeged, 1969.) 24 Tarnay I., Csanád vármegye az oláh megszállás alatt. Makói Független Újság 1920. IV. 1.— IV. 17. XII. részben. II. rész 25 Tarnay I. Csanád vármegye ... II—

III. rész 26 Petrovics (1921), 95. 27 Tarnay /., Csanád vármegye ... III. rész 28 Makói Újság 1919 VI. 15. 115. szám 308