A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - Lengyel András: Az államkapitalizmusba hajló szociálliberalizmus egy magyar koncepciója (Móra Ferenc 1918 végi politikai programtervezetei)

2. „Új" anyagban szerencsére nincs is hiány; a Móra nevét viseló' szegedi múzeum számos fontos, névadójára, vonatkozó mindeddig kiadatlan s földolgozatlan dokumentumot ó'ríz

5 — évtizedek óta. A két legfontosabb ezen dokumentumok közül két programtervezet 1918 végéről; mindkettő Móra kezétó'l való, ún. autográf kézirat. Az egyik rövid, tézisszerű; a másik ugyanennek némileg módosított, sokkal részletesebb és kidolgozottabb változata. A rövidebbik tervezet ez: /. A közszabadságok intézményes biztosítása; II. a közigazgatás és a hadsereg demokratizálása; III. az egyéni szabadság legteljesebb biztosítása; IV. gyökeres agrárreform; V. iparpolitikánk revíziója; VI. kereskedelmi {törvényeink) politikánk reformja; VII. európai nívójú szociálpolitika; VIII. adórendszerünk radikális átalakítása; IX. az állam és az egyház szétválasztása; X. kultúrpolitikánk átalakítása; XI. a nacionalizmus föladásával békés föderáció a szomszéd államokkal; XII. az emberiség szolidaritása mint vezérelv a külpolitikában. A hosszabbik, részletezó'bb programtervezet ez: Miben egyezik a Radikális Párt a szociáldemokrata párttal és miben különbözik tőle? Abban egyezik, hogy mindkettőnek célja a mai osztálytársadalomnak olyan társadalommal való helyettesítése, amelyben nincs munkanélküli jövedelem. E kérdés megoldását azonban a szociáldemokrata program a termelési eszközök társadalmasításában látja, amit felfogása szerint egyedül az ipari proletariátus van hivatva végrehajtani. A radikalizmus a termelési eszközöket mindaddig magánkézben akarja megtartani, míg kezdeményezés és kockáztatás nélkül lehetetlen a többtermelés. A Radikális Pártot tehát a Károlyi-párttal összefűzi a polgári termelési rend elvi azonossága, viszont világszemlélet dolgában mély szakadék választja el tőle. A szociáldemokrata párttal szorosan összefűzi a világszemlélet szabadelvüsége, de elválasztja az, hogy nem tartja célravezetőnek a gazdasági élet {merev) determináltságát a merev marxi program alapján. I. A közszabadságok biztosítása 1. Az 1918. I. néptörvény már életbe léptette az általános, egyenlő, titkos, községenkénti, a nőkre is kiterjedő választói jogot a parlamenti, a törvényhatósági és községi választásoknál. A Radikális Párt e törvény mellé olyan végrehajtó rendeletet kíván, amely a demokrácia szellemében gondoskodik arról, hogy ne csak a többség érvényesüljön a választásoknál, hanem a népesség minden rétegének meg legyen a maga képviselete. A törvényhozásban, amelynek az egész társadalom számára kell a jövendő alapjait lerakni, helye van az egész társadalomnak. 5 A Móra 1918—19-es szereplésére vonatkozó, zömmel saját kezétől is származó anyag annak a gyűj'tésnek a része, amelyet Móra — 1919 végén, vagy 1920 elején — saját maga számára végzett. Sajnos, ez az anyag — Móra egykorú jelzeteiből ítélve — az idők során nagyrészt elkallódott, vagy megsemmisült; mint gyűjtemény pedig széthullott. — A megmaradtakból néhányat eredeti helyesírása szerint e dolgozat közöl; e dokumentumoknak múzeumi jelzete egyelőre nincs. 286