A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - Péter László: A szabadkőművesség Szegeden 1870–1950

A már említett szeptember 16-i, utolsó ülésen éles vita folyt Szígyártó Albert és páholytársai között a szabadkőművességnek a forradalmak és az ellenforradalom iránti magatartásáról. A két szélsőség megosztotta a szabadkőműveseket, egyetértésre már nem jutottak. Móra végül is 1920. március 10-én kapta meg fedezését a Szeged páholytól (It 1960. 352). Két nap múlva, 12-én, a páholy beszüntette működését. Betétkönyveit a „nemzeti hadsereg" céljára adta (Kelemen, 301). Két hónappal később, május 18-án belügyminiszteri rendelet oszlatta föl a magyarországi szabadkőműves páholyokat. A KLAUZÁL ÉS AZ AMICITIA PÁHOLY Espersit János naplójából tudom, hogy 1925 körül ő volt a fó'mestere a szegedi Klauzál Gábor reformpáholynak {Péter L., Espersit János. Bp. 1955. 41.). Erről az illegális szabadkőműves mozgalomról közelebbit nem tudunk. Csongor Győző szerint az Árpád és a Szeged tagjai „zugpáholynak" tekintették. A Szegedi Hírlap 1929. augusztus 22-i száma még egy hasonlóan ismeretlen páholyt említ Amicitia névvel. A FÖLSZABADULÁS UTÁN 1945 novemberében kezdte sorait újjászervezni a magyar szabadkőművesség, és meglepően hamar kiépítette páholyainak hálózatát. Az 1948. évi főtitkári jelentés szerint 21 páholyban 1346 tag tevékenykedett. 1946 derekán a szegedi páholy is megkezdte működését. Az újjáalakuláskor a Szeged és az Árpád ismét egyesült. A nagypáholy küldötte, Bokor Mihály, fölkereste Hoffer Jenőt, a Szeged páholy utolsó helyettes fó'mesterét, és vele, valamint az Árpád egykori helyettes fómesterével (egy időben fómesterével), Pap Róberttel együtt állapodtak meg az egyesülésben. Pap Róbert halála után a főmester Hoffer Jenő, majd Erdélyi Jenő lett ; a két helyettese Tanács Béla és Magyar István. Az első felügyelő Czibula Antal, a második Magyari István. Szónok Beretzk Péter, helyettese Halasy-Nagy József. Titkár Bach László, helyettese Balló István. Előkészítő-mester Patzauer Dezső, kincstáros és alamizsnás Menning Mihály. Szertartásmester Kallós Károly, gazda Kolozs Lajos, templomor Kiss Gyula, könyvtáros Gergely György. Az 1947. évi névsorban harminc, az 1948-iban harmincöt, az 1949-iben negyvennégy tag szerepel. Az 1949-ben kiadott tagnévsorban a fölsorolt tisztségviselőkön kívül még a következőket olvassuk: Antalffy György, Baracs Marcell, Bartos Lipót, Basch Béla, Bedő Imre, Borsay János, Cserzy Mihály, Csongor Győző, Déry Sándor, Fenyő Lajos, Fodor Gábor, Gergely Miklós, Greguss Pál, Hoffer Jenő, Kardos György, Krausz József, Landesberg Sándor, Lóránt László, Madácsy László, Matusik István, Mándi István, Meder Dániel, Ottovay Károly, Petri Gábor, Pollák Sámuel, Solti János, Somogyi Imre, Várady László és Vékes Bertalan. A nyomtatott névsorból hiányoznak a más páholyból idekerültek, mint Jánoska Tivadar, Vág Sándor, Vágás Mátyás. Ők voltak tehát az utolsó szegedi szabadkőművesek. 1948-ban munkáikon 28 előadás hangzott el. Hármat fővárosi vendégek (Lenkei Gyula, Barsi Ödön, Bródy Miklós) tartottak. Petri Gábor A sztoicizmus és a szabadkőművesség, Antalffy György A mai magyar közigazgatás, Halasy-Nagy József Az emberiség erkölcsi eszményei, Czibula Antal Március idusán és Az aradi vértanúkról, Kallós Károly A modern lélektan alapja, Tanács Béla Tolsztoj és a szabadkőművesség, Erdélyi Jenő Megemlékezés Hollós Józsefről, Bach László A szimbólumokról, Cserzy Mihály János-napi ünnepi beszéd, Hoffer Jenő A Szeged páholy történetéről, Várady László A szabadkőműves eszmék korszerű terjesztése, Balló István 281