A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - Péter László: A szabadkőművesség Szegeden 1870–1950

adja meg. Tőle tudjuk, hogy az évi taglétszám átlaga 101, a bevétel átlaga 3000 forint, s a páholy vagyona 1899 végén 10 000 forint. Az árvíz utáni újjáépítéshez is hozzájárult a páholy. 17 000 forintot gyűjtött. A világ szabadkőművességének segélyeit is mozgósítani tudta. A szabadkőműves páholyoknak csak férfiak lehettek tagjai. De a feleségeket afféle pártoló tagként is beszervezték. Szegeden az első ún. nővérmunkára 1886. december 3-án került sor. Közben Fölsővárosról a Kálvária utcai (ma Tolbuhin sugárút) Felmayer-házba, majd 1871-ben onnan a Búza (ma Dugonics) téren levő Pacher-házba költözött a páholy, de ez utóbbinak bérletét a tulajdonos 1888-ban fölmondta. Egy ideig ekkor a Tisza-szállóban is működtek, ám ezt a nagypáholy nem nézte jó szemmel (nyilván mert a mozgalom bizalmas jellegét csorbította a szállodai forgalom nyilvánossága), ezért átmenetileg ismét magánházban béreltek lakást a Tisza Lajos körúton, de hozzáláttak saját székház építésére pénz gyűjtéséhez. A Szegedi Általános Takarékpénztár azonban, amelyben a házépítési alapot elhelyezték, megbukott, és pénzük egy része elveszett. Ezért csak 1898-ban épülhetett föl — az osztrák Thielen Mária kölcsöne és hozzájárulása segélyével — a páholy székháza a Völgy u. 3. (ma Kálvin tér 6.) sz. alatt. (A szabadkőművesség betiltása után, a Horthy-korszakban ez lett a Vitézi Rend székháza, a fölszabadulás után pedig a Magyar Kommunista Párt városi bizottságának székháza. 1983 óta úttörőház.) November 5-én avatták föl. A 90-es években a szegediek kezdeményezték néhány dél-magyarországi város szabadkőműveseinek megszervezését. Ebben az időben a szegedi páholy 95 tagja közül 29 vidéken lakott; nyilván ők sürgették önállósulásukat. Zimonyban alakult meg 1890-ben a szegedi páholy első filiáléja, leánypáholya Stella Orientalis névvel. Ez főként belgrádiakból toborzódott, s így utat nyitott a szabadkőműves mozgalomnak Szerbiában is. Később Pancsovára helyezték át. De a szegediek kezdeményezésére alakult páholy Szabadkán (1910) és kör Zomborban, Hódmezővásárhelyen (1913), Nagybecskereken, Orsován. 1900-ban 188 tagból 84 a szegedi, a többi 40 más helységben lakott. A páholy egyik első kezdeménye volt az 1872 áprilisában megnyílt rókusi óvoda, amelynek létesítéséhez 500 forinttal járult hozzá (R 3:241. Arató: 37). Támogatta a színházat is, közreműködött a szegedi önkéntes tűzoltó egyesület létrehozásában. A páholy tagja, Landesberg Mór kezdeményezte 1894-ben a Szegedi Jótékonysági Egyletet. „Célja: Szegény iskolások és szégyenlős szegény családok segélyezése, és e célt már eddig is kiváló eredményekkel szolgálja részint azzal, hogy évenkint mintegy 200 gyermeket lát el téli ruházattal, és a nyomorgó családoknak segélyt nyújt, részint azzal, hogy kezdeményezte és fönntartja városi segéllyel az 1900-ban megnyitott népkonyhát és a hajléktalanok menhelyét" (K 301). A népkonyha a páholy székházának alagsorában működött. A páholy számos tervét nem közvetlenül, hanem különféle „hajtószíjak" révén, háttérből irányítva valósította meg. így pl. tagjaik elérték a város vezetőinél, hogy a siketnémák céljaira 1000 forintot vegyenek föl évente a költségvetésbe. Megszervezték a Szegedi Állatvédő Egyesületet, amelynek vezetését élete végéig Lantos Béla, a páholy tagja látta el. Dr. Turcsányi Imre szervezte meg a Gyermekvédő Liga szegedi csoportját. Ennek nyomán született meg Turcsányinak mint igazgató főorvosnak a vezetésével a gyermekmenhely (1903) (a mai gyermekkórház), valamint Scossa Dezső kezdeményezésére létesült az újszegedi Árpád-otthon (1905), (a mai Ifjú Gárda nevelőotthon), amelynek első igazgatója, Füzesi Márton szőregi tanító, szintén szabadkőműves volt. Ugyancsak a páholy tagja, Lantos Béla kezdeményezte a Kossuth-szobor léteid