A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)
Újkori történet - Lakatos Pál–Zombori István: Parschitius Kristóf leírása Csanád, Bodrog és Csongrád vármegyéről
félelem szállta meg az összes szomszédokat, hogy a legtöbben önként elhagyva az erődöket és a várakat, szégyenletes futással különféle vidékekre menekültek. Lásd fent Ar adum, a Maros partján, 1598-ban a törökök elfoglalták. (Istvánffy, XXXI. könyv, 471. old.) Bethlen Gábor azonban 1614-ben ismét az erdélyi fejedelemséghez csatolta. 1643-ban Rákóczi György a töröknek átadta. 1685-ben Heisler tábornok csekély fáradozással elfoglalta, és Caraffa 1688-ban szabályszerű őrséggel erősítette meg. Naglacum. Naglak a Maros folyó mellett terül el, ahol a Temesvár felé vezető út nyílik. 1550-ben Csanád elfoglalása után a mieink szétfutása miatt a törökök Naglakot is hatalmukba kerítették. (Istvánffy, XVII. könyv, 195. o.) Később Báthori Zsigmond 1596-ban a töröktől elfoglalva az erdélyi fejedelemséghez csatolta. (Istvánffy, XXIX. könyv, 434. o.) De ez a siker nem tartott sokáig, mert 1598-ban a török ismét leigázta. (Istvánffy, XXXI. könyv, 471. o.) Fevlacum, vagy Fellacum, Szadorlacum, Harogszegum, Illadia Palaticus János hazája, aki György barát 41 lovassági parancsnoka volt. Mindezeket a hely természete által megerősített várakat Mahomet 1550-ben a mieink szétszéledése következtében vérontás nélkül elfoglalta. (Istvánffy, XVII. könyv) Egyébként ezek a helységek kellemes és terjedelmes síkságon vannak, öntöző folyók mellett fekszenek. A talaj gazdagsága, a halak bősége, a gabona, a hüvelyesek és a barmok sokasága, valamint az időjárás jósága tekintetében semmiféle más föld mögött nem maradnak el. Gyakran szenvedtek károsodást az erdélyiek és a törökök háborúskodásai miatt, sőt a közelmúltban Lipót császár fegyvereitől is. Vizek: ezt a vármegyét északról a Maros, délről a Temes és részben a Tisza mossa. Ezek eredetét lásd fentebb. 42 FÜGGELÉK PARSCHITIUS: COMITATUS REGNI HUNGÁRIÁÉ с kéziratából fény képmásolatok (Foto: Zombori I.) 41 Fráter Györgyről van szó. 42 Az imént leírt három vármegye fekvése Parschitius szerint nagyjából a következő : a Tiszától nyugatra Bodrog megye, keletre, a Marostól északra Csongrád, a Marostól délre Csanád vármegyék terülnek el. 237
