A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - Lakatos Pál–Zombori István: Parschitius Kristóf leírása Csanád, Bodrog és Csongrád vármegyéről

Ez alatt a király alatt a tatár, ismét kifosztva a mezőket, szolga-igába hajtott sok embert. Sem a fejedelem fennen hangoztatott ébersége, sem az üres fenyegetéseket híresztelő udvar nem félemlítette meg őket. A király elpuhult teste már régen meggyengült, mert házasságát idegen szerelemmel sértette meg. Mivelhogy ő leginkább a kun lányokat szerette, rút szerelméről kapta a „Kun''' nevet. Megvetette az itáliai püspök sújtó hatalmát

21 és az égiek ellen merészelt fegyvert ragadni. A szánalomra méltó és csapásokkal megvert Pannónia soha nem volt közelebb a szörnyű pusztuláshoz, mint amikor a nemes katona vad fegyvereit kapákkal váltotta fel és az ekék elé ökröket kötött. Akkor az olyant, aki előzőleg régi családfájának neveit hánytorgatta, zörgő kerekű piszkos szekér vitte.

22 Végül a kunok cselétől elemésztve halt meg a király. — Menj most, mindent higgy el a külföldi embereknek. PiZ 1513.

23 évben Székely György, melléknevén Dosa, a magyar nemesség legádázabb ellensége, aki a kereszteshadjárat ürügyén a szegénynépet a törökök ellen összegyűjtötte, nem restelte mérgét a nemesség virága ellen kiönteni. Ezért ezt a zsákmányolásra szánt várost feldúlta, Cháki Jánost,

24 az egyházi érdemekben gazdag, érett korú püspököt, aki nemes vérbó'l származott, előbb szánalmas módon megkínozta, majd megölte. 1552-ben

25 a mieink hűtlensége és menekülése miatt török iga alá került a város. (Istvánffy, XVIII. könyv, 214. o.)

26 1595-ben az erdélyiek hosszú ostrom után elfoglalták és fejedelemségükhöz csatolták. (Istvánffy, XXIX. könyv, 433. o.) Mégis rövid idő múlva, 1598-ban, miután Erdélyben zavargások keletkeztek, a törökök a mieink szétszaladása után visszafoglalták. (Istvánffy, XXXI. könyv, 471. o.) 1686. október 22-én a császáriak erővel elfoglalták, a törököt elűzték és őrséget helyeztek el benne. Mezővárosok: Nagylak, Aradinum, Macovium,

27 Szent Mihály, Szent Péter, Zardolacum,

28 Czoka, Czona, Eperiessum,

29 Chala, Bodorlacum, Egressum,

30 és több más, azelőtt igen híres és virágzó helység. Továbbá az egyébként Csanád megyéhez tartozó Likasagy birtok: II. Lajos, Magyarország királya azonban az 1518. évi decretumának 32. cikkelyében elrendelte, hogy az elszakítás után a vármegyének a kebelébe térjen ismét vissza.

31 Egres. Káptalan, rendházzal és igen nemes templommal, valamint cisztercita rendű apátsággal együtt, amelyben II. Jeruzsálemi András, Béla király fia temetkezett, aki midőn tudomást szerzett arról, hogy Ázsiában a nem eléggé alaposan eloltott szaracén tűzvész nagyobb lánggal éled újra, a keresztény fejedelmek döntése alapján jeruzsálemi vezérnek kinevezve, nagy csapatokat összegyűjtve, ezeket gyarapítva, vette feleségül. Mindketten az 1574-es pestisjárvány során haltak meg. Több történeti munkát irt, verses formában (Heraclides Jakab életéről, János Zsigmond haláláról stb.). Egyik népszerűvé vált munkája a magyar királyokról szól : Reges Hungarici, amelynek két kiadása is megjelent. Az első 1580-ban Wittenbergben (RMK III. 4809), a második 1619-ben Frankfurtban (RMK III. 1245). Parschitius — az általa megadott lapszám alapján azonosítható — az utóbbit használta. A

IV. Lászlóra vonatkozó részt a 381. oldalról idézi. Az általa jelzett 181. oldal elírás. Az általunk prózában adott rész eredetileg disztichonos versformában készült. 21 A pápai kiközösítésről van szó. 22 A szövegezés nem egészen világos. 23 AzJ514 . évben. 24 Helyesen : Csáki Miklóst. 25 Csanád 1551. szeptember 28-án került török kézre. 26 Istvánffy M., Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV. Köln, 1685. 27 Makó. 28 Zádorlak, a későbbi Temes vármegyében. 29 Eperjes. 30 Egres. 31 A latin szöveg megfogalmazása nem egyértelmű. 235