A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Néprajz - ifj. Lele József: A tápai Bokréta

Pali bácsitól láttam, aki ugyan legtöbbször valóban az „Az olajok, az olajok facipő­ben járnak"-ra táncolta, de eljárta mindön marsos dallamra is" — mondja Lele Jó­zsef. Lényegében tehát már 1935-ben is megvan Tápén az oláhos, amit a bokretások mars-пак neveztek és a Rákóczi indulóra járták. A tápaiak a második bemutatón is kitűnó'en szerepeltek, ami most már meghozta önbizalmukat Nem sokkal azután, hogy Budapestről hazajöttek, Bokrétabált rendeztek mely mulatságot ezentúl minden évben megrendezték. Szilveszterkor halvacsorával egybekötött műsoros bált rendeztek, amelyen Deák László volt az öreggazda, a bok­retások meg a rendezők. Főként saját költségen, de a bevételből is megtoldva csinál­tattak a legényeknek egyforma fekete posztó, zsinóros csizmanadrágot és lajbit Sze­geden Pónyai Pisurnyi Mihálynál, aki jól ismerte a tápaiak viselethagyományát. Ugyanakkor varrattak a férfiaknak borjúszájú inget (ezt más csoport legényein szép­nek látták és ezért csináltattak maguknak is, ami nem rontott a tápai viseleten). A nők alsószoknyákat varrattak, csináltattak a szegedi Tuksa Pálnál papucsokat és ugyanakkor készítették el a kék selyem alapú hímzett fityulákat is. Bokrétás kitűző. 1935-ben, majd 1936-ban is a kisebb változtatásokkal díszített Lakodalmas­sal mentek Pestre a tápaiak. 1936-ban minden bokrétás kapott Gyöngyösbokréta köriratú táncospáros kitűzőt. „Égyször kitanálta Deák jegyző, hogy a községi esküd­teket is szerepöltetni kéne a bokrétába. 1937-ben összeállítottak egy számot Halászok és mars címmel. így 1938-tól kezdve ez is bemutató műsora lett Tápénak (kétéven­ként szándékoztak bemutatni), amelyben a két esküdtet : Ács Károlyt és Nagy Csorba Mihályt kérték föl, hogy játsszák el az öreg halászokat. Ugyanakkor építöttük be az üvegös táncot, amit Nagy Csorba Antal és Lele Mária jártak, s amelyből, később önálló szám, az Üvegöstánc és a mars alakult ki." 48 Mivel a szegedi meghívások — Raffai vendéglő, Royal-szálló, Úri Kaszinó, Újszegedi Vigadó stb. és a vidéki, meghívásos föllépések javarésze (Szentes, Vásárhely, Pest stb.) a nyári nagy dolog­időkre esett, gyakran megesett, hogy néhány legény nem tudott eljutni a szereplésekre. „Ilyenkor én mög a Bodó Mihály kisegítöttük őket. Pedig a Bodó Mihály a két ballá­bával még úgy sé tudott táncolni mint én. Szörényi József képzős tanárom mondta is : messzirűl látszott, hogy tük ketten nem valók vagytok közéjük." 49 47 Bokrétabál Tápén. BL. 1935. III. 4. 48 Lele József közlése. 49 Lele József közlése. 209

Next

/
Oldalképek
Tartalom