A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)
Néprajz - ifj. Lele József: A tápai Bokréta
Pali bácsitól láttam, aki ugyan legtöbbször valóban az „Az olajok, az olajok facipőben járnak"-ra táncolta, de eljárta mindön marsos dallamra is" — mondja Lele József. Lényegében tehát már 1935-ben is megvan Tápén az oláhos, amit a bokretások mars-пак neveztek és a Rákóczi indulóra járták. A tápaiak a második bemutatón is kitűnó'en szerepeltek, ami most már meghozta önbizalmukat Nem sokkal azután, hogy Budapestről hazajöttek, Bokrétabált rendeztek mely mulatságot ezentúl minden évben megrendezték. Szilveszterkor halvacsorával egybekötött műsoros bált rendeztek, amelyen Deák László volt az öreggazda, a bokretások meg a rendezők. Főként saját költségen, de a bevételből is megtoldva csináltattak a legényeknek egyforma fekete posztó, zsinóros csizmanadrágot és lajbit Szegeden Pónyai Pisurnyi Mihálynál, aki jól ismerte a tápaiak viselethagyományát. Ugyanakkor varrattak a férfiaknak borjúszájú inget (ezt más csoport legényein szépnek látták és ezért csináltattak maguknak is, ami nem rontott a tápai viseleten). A nők alsószoknyákat varrattak, csináltattak a szegedi Tuksa Pálnál papucsokat és ugyanakkor készítették el a kék selyem alapú hímzett fityulákat is. Bokrétás kitűző. 1935-ben, majd 1936-ban is a kisebb változtatásokkal díszített Lakodalmassal mentek Pestre a tápaiak. 1936-ban minden bokrétás kapott Gyöngyösbokréta köriratú táncospáros kitűzőt. „Égyször kitanálta Deák jegyző, hogy a községi esküdteket is szerepöltetni kéne a bokrétába. 1937-ben összeállítottak egy számot Halászok és mars címmel. így 1938-tól kezdve ez is bemutató műsora lett Tápénak (kétévenként szándékoztak bemutatni), amelyben a két esküdtet : Ács Károlyt és Nagy Csorba Mihályt kérték föl, hogy játsszák el az öreg halászokat. Ugyanakkor építöttük be az üvegös táncot, amit Nagy Csorba Antal és Lele Mária jártak, s amelyből, később önálló szám, az Üvegöstánc és a mars alakult ki." 48 Mivel a szegedi meghívások — Raffai vendéglő, Royal-szálló, Úri Kaszinó, Újszegedi Vigadó stb. és a vidéki, meghívásos föllépések javarésze (Szentes, Vásárhely, Pest stb.) a nyári nagy dologidőkre esett, gyakran megesett, hogy néhány legény nem tudott eljutni a szereplésekre. „Ilyenkor én mög a Bodó Mihály kisegítöttük őket. Pedig a Bodó Mihály a két ballábával még úgy sé tudott táncolni mint én. Szörényi József képzős tanárom mondta is : messzirűl látszott, hogy tük ketten nem valók vagytok közéjük." 49 47 Bokrétabál Tápén. BL. 1935. III. 4. 48 Lele József közlése. 49 Lele József közlése. 209