A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Néprajz - ifj. Lele József: A tápai Bokréta

az előadás.

5 A faluban sok fiatal és középkorú szeretett eljárni ezekbe a szervezetekbe. Akinek nem jutott hely a dalárdában, az ment a színjátszókhoz. Legtöbb közülük — ha csak tehette — eljárt mind a két helyre, mert összeszoktak, meg aztán hova mentek volna szórakozni. A színjátszók a Népházban tartották a próbákat, ahol a nagy vaskályhát otthonról vitt fával fűtötték télen. A BOKRÉTA MOZGALOM Paulini Béla szervező munkája Tápén tehát működött a Dalárda. A vasárnapi bálák előtt sikerrel szerepeltek a színjátszók, közben az ország más területein ezeknél jóval magasabb színvonalú népművészeti mozgalom bontakozott ki. Ennek a mozgalomnak a központja Budapest, ahol már 1896-ban, a milleneum idején olyan rendezvény volt, amelyre több, hagyományos kultúrával bíró parasztcsoportot hívtak meg. Nem is tudjuk, hogyan maradhatott ki akkor Tápé. Szántottak, vetettek, házat építettek és éltek. Esténkint daloltak, táncoltak. Szervezője Jankó János néprajzos volt.

6 Ezek a dalos-táncos esték sok emberben mély gyökeret eresztettek. Az első világháború akadályozta Budapestet abban, hogy az egykori sikeres paraszt-Pest találkozót újra megrendezzék. 1912-ben ugyan rendeztek egy ún. operabálat, ahol az előkelőségek matyó viseletbe öltöztek. Ám ezt a cifrálkodást akár csúfolódzásnak is vehette a vidéki, mint értelmetlen, rosszul sikerült utánzatot. Ami a fővárosban nem sikerült, az sikerült vidéken: Sopronban 1925-ben a helyi városvezetőség országos népviseleti és népszokásversenyt rendezett.

7 A rákövetkező esztendők már bővelkednek hasonló programokban. Karád 800 éves fennállásának ünnepén a helybéliek táncos bemutatót tartanak. Kaposváron, Csökölyön és Nagykállón népszokás : viselet- és táncbemutatót rendeznek.

8 Végre 1931-ben megszületik az első budapesti népművészeti bemutató. Ez időben egész Európában tapasztalhatók hasonló törekvések az ún. „nemzeti önérzet", „saját kultúra" stb. kifejlesztésére. Magyarországon 1931-ben megszületett a Gyöngyösbokréta, melynek megvalósulása mintegy két évtizeden át érlelődőben volt már.

9 Gyöngyösbokréta néven azt a rendszeresen visszatérő színházi látványosságot ismerjük, amely parasztcsoportok tánc, ének és játékbemutatóiból állt. Budapesten 1931 és 1944 között minden augusztus huszadika táján léptek a pesti közönség elé. A mozgalom a magyar parasztság körében egyedülállóan nagy tömegeket mozgatott meg, hatása a hagyományőrzés szempontjából igen jelentős.

10 Létrehozójának, szervezőjének Paulini Bélát

11 tekintjük, aki Csákváron született 1881-ben. Székesfehérváron gimnazista, 1900-ban gépészmérnöknek iratkozik. A század elején mint karikaturista dolgozott több hazai és külföldi élclapnál. Meséket írt, amelyeket saját rajzaival illusztrált. Harsányi Zsolttal közösen írt Háry János (1926) с meséjét Kodály Zoltán zenésítette meg. Megszervezte a Magyar Földműves Játékszínt a csákvári parasztokból 1929-ben. Innen már egyenes út vezetett a Gyöngyösbokréta megszervezéséig. Ötvenéves korában állt szervezőkészségével és ügyszere6 Lele Józsefné Lele Ilona közlése. 6 Pálfi Cs. (1969—1970) 116. 7 PálfiCs. 116. 8 Pálfi Cs. 116. 9 PálfiCs. 118. 10 Magyar Néprajzi Lexikon. II. 368—369. 11 Magyar Néprajzi Lexikon. II. 374. 194