A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)
Néprajz - Felföldi László: A Maros menti szerbek táncaiból
keztet s minden figurát a kolovogya utasítására lejtettek. Sok és változatos figurája közül érdekes többek között : a kályha beállítás a szobában, hogyan üli meg a legény a lovat; a tréfásak közül pedig a szerelmesek szeretkezése." 19 Ugyanebben az időben Vakarcs Kálmán külön tanulmányt szentelt a délmagyarországi szerbek dodolájának, amely ma is számontartott módszeres írásnak számít szakirodalmunkban. Adatai vidékünkhöz közeli, pontosan megnevezett gyújtópontjai miatt a Maros menti szerbek dodole-járásának értékelésénél is használhatók. 20 Vidékünk szerb tánczenéjéró'l Kollárov már említett közleményén kívül is van jól használható forrás a század elejéről. Számunkra szerencsés véletlennek számít, hogy Bartók Béla 1912-ben éppen Sárafalvát, egy szülővárosához közeleső északbánáti falut választott ki arra, hogy az ott divatos szerb tánczenei repertoárt fonográfon megörökítse. Felvételei számunkra is fontos forrásnak számítanak, mert Sárafalva gyűjtőterületünkhöz igen közel esik s szinte mind az öt szerblakta községünk házasodási körzetéhez hozzátartozott. Bartók 1935-ben elkészült lejegyzésében 5 táncdallamot (a malo kólót, a veliko kólót, szeljancsicát és a szrpszki magyarik dallamát) mutatja be Sárafalvárói duda előadásában. 21 A többi forrásunk is a duda századforduló kori népszerűségére utal, de mellette a tamburazenekar elterjedését és a tangóharmónika megjelenését is regisztrálják. A MAROS MENTI SZERBEK TÁNCAINAK ELEMZÉSE A korábbi források bemutatása után most rátérünk a Maros menti szerbek tánchagyományának ismertetésére. Előre kell bocsájtanunk, hogy a gyűjtés nehézségei miatt ismereteink még ma sem teljesek. A nehézséget az okozza, hogy az 1. világháború előtti viszonylag nyugodt, virágzó táncéletet az elmúlt majdnem egy évszázad során túlságosan sok zavaró esemény bolydította föl. Az 1. világháború vérveszteséA Maros menti szerbek lélekszámának alakulása 1880 és 1930 között 1880 1900 1920 1930 ebossz: k<3j lakosság szerb ebossz: , „, lakos Ш . szerb eb,°f z- bői lakos , szerb ebossz. . „, lakos bo szerb Battonya Magyarcsanád Deszk Szöreg Újszentiván 9195 1857 2777 645 2316 1223 2898 1118 929 392 12 872 2602 3025 668 2925 1566 3544 1434 1413 553 13 737 2461 2981 610 2377 1265 3369 816 1200 512 12 718 1591 2672 276 2761 303 4468 237 1394 163 gei, Trianon, a szerbek nagy részének (köztük sok kiváló zenész és táncos) optálása Jugoszlávia javára, majd a 2. világháború és az azt követő politikai események, hogy csak a legfeltűnőbbeket soroljuk. Ezek és az ezekkel összefüggő demográfiai változások hatására 3 faluban (Magyarcsanádon, Szoregen és Újszentivánon) az önálló szerb táncélet feltételei teljesen megszűntek s ezért az ottlakók a deszki vagy battonyai 19 Kollárov M. (1912) 490. 20 Vakarcs K. (1912) 303—307. 21 Bartók B. (1935) 12—16. dallam. 170
