A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Néprajz - Börcsök Vince: Eine Hebeeinrichrichtung aus Holz (ung. fahévér)

A másik inkább famunkában jeleskedik : górét, aklot épít, jászlat, kerítést, kapukat csinál, kutat ás, fölállítja a kútgémet. A kontárok főleg tanyán dolgoztak. Egyik szomszéd ajánlotta a másiknak. Kosztot és igénytelen szállást kaptak. Napszámjuk kétszerannyi volt, mint a mezőgazdaságban dolgozóké. Gyakran ketten-hárman is a keze alá dolgoztak. A gazdának érdeke volt, hogy haladjon a munka.

11 Alkalmas helyre rávésték vagy ráégették nevük kezdőbetűit, esetleg a készítés idejét. Az egyik fahévéren Dl jelzés látható. Ez inkább tulajdonjogra, mint sem a készítő nevére utal. Ha kölcsönadás során elkallódott, a tulajdonos nevének kezdőbetűi eligazítást adtak. Megállapíthatjuk, hogy a fahévért kocsi javításakor tengelyemelésre használták. A tápai hajóácsiparban dolgozó adatközlőink (Nagy Pál 88 éves hídőr és Nagy Ferenc 58 éves hajóács) munkájuk során nem találkoztak vele. A több évszázadon át használt fahévér a századforduló táján lassan átalakult. A fa alkatrészeket vassal erősítették, majd teljesen vasból, kisipari műhelyekben, gyárakban készítették. ADATKÖZLŐK Asztalos P. Kálmán 73 éves, Csanádpalota, ny tsz. bognár; Barta István 84 éves, Csanádpalota, ny. tsz. növényápoló; Dómján János 71 éves, Hódmezővásárhely, ny. kovácsmester; Győri József 58 éves, Csanádpalota, ktsz. asztalos; Mészáros Lajos 70 éves, Kiskunfélegyháza, ny. bognár; Nagy Antal 58 éves, Tápé, hajóács; Nagy Pál 88 éves Szeged (1) ny. hídőr. IRODALOM A magyar nyelv történeti etimológiai szótára I—III. (Röv. TESZ 1967—1970). Bp. Bátky Zs., (1906) Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére. Bp. Grófik L, (1976) Tulajdonnevek kommunális helyzetben. Ethn. LXXXVI. 327—347. Pusztainé Madár /., (1973) Szekérkészítés, használat a székelyföldi Atyhán és az alföldi Sárrétudvariban. Népr. Közi. XVIII. 83—243. Nagy Gy., (1963) Hagyományos földművelés a Vásárhelyi-pusztán. Népr. Közi. VII. 2. (1975) Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. Békéscsaba. Selmeczi Kovács A., (1969) Egy népi emelőeszköz előfordulásához. Ethn. LXXX. 461—462. Szabó K., (1956) Zsákhúzó a tornyos szélmalmokban. Népr. Közi. I. 5—13. Szűcs S., (1977) Régi magyar vízivilág. Bp. Tárkány Szűcs E., (1965) A jószágok égetett tulajdonjegyei Magyarországon. A tulajdonjegy fogalma. Ethn. LXXVI. 187—199. Eine Hebeeinrichtung aus Holz ung (fahévér) Vince Börcsök In Csanádpalota, im Süden des Ungarischen Tieflandes hat man auf einem Bauerngehöft eine Hebeeinrichtung aus Holz (ung. fahévér — Holzheber) gefunden, die von einem Bastler angefertigt worden war. Zu den möglichen Arten der Verwendung des Geräts haben sich zwei Standpunkte herausgebildet. Manche meinen, dass der Holzheber von Schiflfszimmerleuten beim Schiffsbau verwendet worden war. Andere behaupten, dass die Fuhrleute ihn zum Unterbauen der Wagenache benutzt hatten. Um die Diskussion zu entscheiden, haben wir dreizehn Sammlungen in Südungarn aufgesucht. An fünf Stellen fanden wir Holzehber. In der Kartei des Szegediner Mora-Ferenc-Museums werden zwei Exemplare unter dem Stichwort „Achsenheber" geführt. Schliesslich konnte geklärt werden, dass man beim Wagenschmieren die Achse des Wagens mit Hilfe des Holzhebers unterstützte. Eine weiterentwickelte Variante war ein Heber aus Eisen, der noch Anfang der sechsziger Jahre in Schmieden und an Dreschmaschienen benutzt wurde. 11 Grafik /., (1976) 328, Tárkány Szűcs E., (1965). 193. 161