A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Néprajz - Börcsök Vince: Fahévér

Móra Ferenc Múzeumba Horgosról (ma : Jugoszlávia) és Pitvarosról került be egyegy példány. Tengelyemeló'ként leltározták be 1907—1908-ban. A Néprajzi Múzeumban is van két példány. A 29 001 lelt. szám alatt Bátky Zsigmond által beírt szekértengelyemelő származási helye Magyarvalkó (ma: Románia). A 38 604 lelt. szám alatt Semayer Vilibald által 1903-ban bejegyzett emelőgép származási helye pedig Szamosújvár (ma: Románia). E tárgyak ó'sei több évszázaddal korábban is ismertek voltak. Nevezetesen 1534től 1841-ig nevük jelentéktelen alakváltozásával követhető előfordulásuk: hebert, hévér, héber, hőber, hőbér, hibir, hivér stb. Valószínűleg német közvetítéssel került hozzánk.

1 Egyéb emelő megoldásokkal is találkoztunk vizsgálódásaink során.

2 Népünk a nehéz fizikai helytállást igénylő terhek megkönnyítésére több megoldást kísérletezett ki. Egyik ilyen szerkezet a szélmalomban a zsákoknak az alsó szintről (lisztespad) a kőpadra történő feljuttatását könnyítette meg. Az egyik végén falba süllyesztett tengelyt merőlegesen alátámasztották. A másik végén a hajó kormánykerekéhez hasonló megoldást alakítottak ki. A kötél egyik végét a tengelyen, a másikat a zsákon rögzítették. A tengely előre forgatásakor a kötél feltekeredik és a zsák egy emelettel feljebb kerül. A másik megoldás az emberi erőt teljesen feleslegessé teszi, viszont több ügyességet kíván. Falba vésett csigán keresztül vezetik a zsákra erősített kötelet, majd a szélmalom bálványa köré csavarják. A bálvány addig tekeri, míg a zsák felsőbb szintre jut. Az ember tevékenysége abban áll, hogy amikor a zsák felér, oldalra rántja, másik kezével pedig elengedi a bálványt körülvevő kötelet. Joggal tarthat érdeklődésre számot a felülhajtós szélmalom zsákhúzója csapóajtóval vagy anélkül. Mindkét megoldás a bálványra szerelt fogaskerék energiáját használja fel azzal a különbséggel, hogy a csapóajtót a fölfelé haladó zsák felnyitja, a teher áthaladása után a kétszárnyú ajtó visszacsapódik.

3 Mezőgazdaságban is találkozunk a nyers emberi erőt helyettesítő megoldásokkal. A szénaboglyák bolondkocsival történő bevontatásánál inasoltak, azaz kis rudakkal alászúrtak a boglyának és addig tartották kissé megemelve, míg az inasokat aládugták, majd a nagyrudat is. így került a szénaboglya a bolondkocsira, amit aztán bevontattak a tanya mellé. A századforduló előtt tekerő vagy pétör néven emlegetett szerszámmal emelték föl a vontatót. A csörlő elvén alapuló készség még jobban megkönnyítette a munkát.

4 Ismét más helyen Nagy Gyula inas helyett Jancsi elnevezést használ, amivel alátámasztják a kisrudakat, míg a nagy rudat aládugták a szénaboglyának és a bolondkocsival bevontatták.

5 Jelentős időt és emberi erőt takarít meg a sajátos népi emelőeszköz, az olló használata. Az előre összeácsolt gerendavázas épületelemeket állították fel vele. A négy-öt m hosszú rudak felső végére erősített kötelet a felemelendő gerendába vert szögekbe sorba beleakasztották. Két-két ember egyszerre nyomta össze az olló szárát, miközben a gerenda viszonylag kis erő kifejtésével a kívánt magasságba, a helyére emelkedett.

6 Megfigyelhető, hogy a fahévérek inkább kötött talajú, feketeföldeken fordult elő. Homokos vidékeken kevéssé ismerték. A megvizsgált példányok majdnem teljesen egyformák. Méreteikben jelentős eltérés nincs. (1. táblázat) Nagyságukat funkcióik szabták meg. Csinos külsőre is törekedtek, ami a rendelkezésükre álló kezdetleges szerszámokkal nem volt könnyű feladat. Az anyag minősége meghatározó tényezőként szerepelt. Legerősebbnek vélt anyagból: akáctuskóból, szilfából vagy cseresznyefa tuskójából készítették. Ha csomó került volna a fogó helyére, nem törődve az asszimetriával, arrébb faragták ki. Gyakran a fogantyúk hossza sem volt egyforma. Ez is barkácsmunkára utal. Bátky Zs. a 1 TESZ II. 105. 2 Egyéb emelők: Hévér a neve annak a lopótöknek, amellyel a bort emelik ki a hordóból. Bátky Zs., (1906). 58. 3 Szabó K. (1956) 5—13. 4 Nagy Gy., (1963) 55. 58. 5 Nagy Gy., (1971) 167. 6 Selmeczi Kovács A., (1969) 461. 156