A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Néprajz - Nagy Vera: Festtagskost in Hódmezővásárhely

Névnapok A névnapok közül inkább csak azokat ünnepelték, amelyek a téli időszakra esnek. IdŐ is ekkor volt a mulatozásra, de ilyenkor a névnapot össze lehetett kötni a disznótorral. Ezekre meghívták a rokonokat, szomszédokat, barátokat. Étrendjük a szokásos ünnepi étrend: csigaleves, paprikás, szárma, sülthús, rétes, piskóta és bor. Nem sokban különbözik a Török Károly által leírt múlt századi névnapok étrendjétől: „Már az előtte való nap estéjén készítik a jó vacsorát, a vasfazékban zsírjára rotyog a jó paprikáshús, sütik a pogácsát, csőregét, fánkot — ahol tehén is van, a mindennél jobb túros lepényt, főzik a szármát, meg a csigalevest."

40 A névnapozás gyakran reggelig is eltartott. A század elején nagygazdáknál a napközben érkező köszöntőket süteménnyel és borral kínálták. A fiatalok által rendezett névnapokon azonban már a hagyományos ételek mellett sok újdonság is szerepel. IRODALOM Bálint S., (1977). A szögedi nemzet. MFMÉ 1976/77. II. Szeged. Táplálkozás és háztartás: 103—204. Fényes E., (1851). Magyarország geographiai szótára. I. Pest. Hódmezővásárhely tvh. j. város polgármesterének évi jelentése. Hódmezővásárhely. 1902; 1911. Herczeg M., (1977). Népi ételek Vásárhelyen. Vásárhelyi Tanulmányok VIII. Kisbán E., (1963) A népi táplálkozás alakulásának problémái. Műveltség és Hagyomány. Kiss L., (1908) A kenyérsütés Hódmezővásárhelyen. Hódmezővásárhelyi temetkezési szokások. Ethn. (1920) 80—94. A hódmezővásárhelyi ember eledelei. Ethn. (1923—24). 168. (1925) A hódmezővásárhelyi ember aprójószága. (1930) A szegény ember malaca. (1943). A szegény asszony élete. Bp. Magyarország története 1848—1890.

1. köt. Bp. 1979. Magyar Statisztikai Évkönyv. Bp. 1929. Új folyam XXXV. 1927. Morvay J., (1950). Az ünnepi táplálkozás a Boldva völgyében. Ethn. (1962). Népi táplálkozás. Útmutató füzetek. Bp. Nagy Gy., (1959). Lakodalmas kulcsoskalács sütése Orosházán és környékén. Szántó Kovács Múzeum Évk. 159—189. (1975). Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. Békéscsaba. Nagy Olasz P-né., (1931). Karácsonyi népszokások a hódmezővásárhelyi tanyák között. Ethn. 200. Szeremlei S., (1911). Hódmezővásárhely története. (1913). V. köt. Hmv-h. (1911). IV. köt. Hmv-h. Tárkány Szűcs E., (1944). Mártély népi jogélete. Kolozsvár. (1961). Vásárhelyi testamentumok. Bp. Török K., (1867). Magyar alföldi népszokások. Magyarország képekben. (Szerk.: Nagy Miklós) I. köt. Pest. (1868) A magyar alföldi népéletből. Magyarország képekben. (Szerk.: Nagy Miklós) II. köt. Pest. FESTTAGSKOST IN HÓDMEZŐVÁSÁRHELY von Vera Nagy Der Beitrag beschäftigt sich mit der Festagsernährung in Hódmezővásárhely und Umgebung im Zeitraum von der Jahrhundertwende bis zu den vierziger Jahren des 19. Jh. Als wichtigste Quellr für die Untersuchung konnte Verfasserin die Arbeiten von Lajos Kiss benutzen, wobei es jedoch zur Aufgabe gehörte, die Veränderungen festzustellen, die in der letzten Zeit erkennbar wurden. Eine Diskrepanz in der Tradition der Festagsernährung ist auch auf dem untersuchten Gebiet zu erkennen. Zum einen wurden die traditionellen Speisen an Festtagen länger beibehalten als unter der Woche, doch gleichzeitig boten die Feiern — die sich vor einer grossen Öffentlichkeit abspielten — eine Möglichkeit, neue Speisen vorzuführen und deren Annahme zu erleichtern. Wirtschaftliche 40 Török К, 1868. 19. 153